Ingrid karácsonyi bejegyzései között olvastam, és azóta készülök nekiveselkedni az elkészítésének. ma eljött végre az én időm, kistodi-nagyszülők ugyanis diétába fogtak. szerintem azért, hogy domborka mellett jól mutassanak /és mindenki azt hihesse sétáltatás közben, hogy ők a szülei ;o)/, és engem bosszantsanak, amiért egy ideig még nem fogyizhatok.. de az ő indokuk egyszerűbb, irigylik, hogy hamarosan pocak nélküli leszek (megjegyzem azért, igen fittek és csinosak ők mindenféle fogyi nélkül is). no, mindegy, a lényeg, hogy ma éppen szénhidrátnapot ülnek. ennek örömére, gondoltam meglepem őket, és persze magunkat is. az illata csodálatos, és szerencsére, egy icipici darab a formában kívánkozott maradni, így aztán már azt is tudom, hogy az íze is mennyei. szigorúan a recept (itt illene Ingrid oldalát megjelentetnem a recept szó alatt, de nem tudom hogy kell :) - segítsen valaki!) szerint haladtam, és még fogok sokszor ( porcukor a tetejéről a diéta miatt maradt le:))! Ingrid, Neked ezer hála, ezért a finomságért! alig várom, hogy a dolgozó hangyacsalád hazaérjen, és felszeljük őt:
ps: sikerült a hivatkozás!! Ingrid segítségével, aki ismerve bloghasználati hiányosságaimat, ábrákkal illusztrálva mentett meg ismét :D
dumcsisarok