Lucahercegnő az elmúlt napon kizsigerelte azanyukáját. történt ugyanis, hogy újra nyakunkba vettük az utcákat, és sétáltunk egy nagyot. közben több hódolótól bezsebeltük az őfelségére vonatkozó dícséreteket, így aztán egyre büszkébben toltam a babakocsit, az Ő arcocskája pedig egyre angyalibbá vált.
délután aztán nagy séta, és jó levegő ide vagy oda; vagy éppen a levegőn történt alvás miatt, állandó készenlétet igényelt. óránként ettünk, majd belealudt. ám ahogy a kiságyhoz ért a feneke, újra eledelért kiáltott. miután a jövő heti kajaadagját is bekebelezte, kezdtem aggódni..
meglátogattak minket Pexék, volt alkalmuk az összes Lucaénnel (kulturáltan beszélgetős, éhesen sírós, hisztis, bűbájos, mókás, grimaszos, éhes, mondom éhes!, barátságos, antiszociális, aranyos) találkozni. remélem nem ment el a kedvük a gyerekvállalástól :)
dumcsisarok