vasárnap meglátogatta Lucát Áronpajti, aki még pocaklakó. a vendégfogadás alkalmával produkált mindenféle izgi dolgot is kislányunk. az első percekben megszabdult a három napig gyűjtögetett pocaktartalomtól, mindezt hang és szaghatásokkal kísérte. tisztába tevés közben még egy kis bent maradt dolgot szabadjára a kezemre engedett, így aztán a nagyi, a helyzetet kihasználva (merthogy még mindig imádnak együtt fürcsizni) bedugta lányunkat a csap alá. Luca elégedett mosollyal csücsült a mosdókagylóban, és hagyta hogy mindenki gyönyörködhessen formás idomaiban. ekkor egészen megbántam, hogy beruháztunk anno kiskádra...

ezután rövid ideig dumcsizott a vendégekkel, majd álomba szenderült. egy idő után azapu miatt evésre akartuk kényszeríteni. ez már nem működik. Luca most már akkor eszik, amikor éhes. azapukája viszont ragaszkodik, a REND-hez (és fél, hogy éjjelre burulna..). igenám, de kicsilány úgy látszik új rendet állít fel épp, és egyszerre többet eszik, ám így ritkábban éhezik meg.. szóval a keltés után fél órával evett csak, és igazi kocsmatöltelékhez méltóan büfögési tudományát is megmutatta a rokonoknak. uncsitesóm párja csak a mellékelt hanghatás után hitte el, hogy cseppet sem túloztunk, amikor a böfi izmosságát ecseteltük:)

a napi sétáink, a hazánkat uraló ítéletidő miatt elmaradtak az utóbbi napokban. Lucát a jövő-menő frontok nem viselték meg szerencsére, ébrenléti idejét tolták ki talán, de ezt egy cseppet sem bántuk, jókat szórakoztunk vele:)

éés eljött az ideje, hogy kislányunk a véleményének is hangot adjon: