Lucka meg szerette volna köszönni a sok bíztatást, drukkot és ujjösszeszorítást. talán most már visszakapjuk a cseppetsemsírós kislányunkat. nem szeretném elkiabálni, de Luc egyre nyugodtabb és kezd a régi önmagához hasonlítani, nagy örömömre ;) de mondja el inkább Ő:

az utolsó mondatok Kerianyuéknak szólnak, leírom, hátha nem teljesen érthető..: "...nagyon hiányoztok, remélem hamarosan találkozunk..." ;)