no, akkor; essünk túl rajta. három napja Lucát megszállta valami lény. kezdődött azzal, hogy nem evett rendesen vasárnap, amit annak tudtam be, hogy elutaztunk kerianyuékhoz, és felkavarta az utazás, a sok új inger. ám, mikor este sem evett fényesen, csak 100milit elkezdtem a fogára fogni az egészet. hétfő új nap, új esélyek; gondoltam megváltjuk a világot, és szépen harmonikusan nekikezdtünk a hétnek. amikor 200 helyett csak 150-et evett, még nem fogtam gyanút. amikor egy percre sem tudtam egyedül hagyni, már kezdtem aggódni. és amikor a napot úgy fejeztük be, hogy volt amikor csak 60-at evett, a max. napközben 100ra rúgott csak, akkor már elég tanácstalan voltam. mindezt spékelte az állandó vonyítás, amint elléptem mellőle. ezt a jó sorozatot folytattuk mai is. alig eszik, ha nincs a kezemben ordít, de úgy Istenigazából. ez nekem nagyon új. Luca télleg nem volt sírós kölök. kezdek beleőszülni, abba ami most van. a hormonok sem kímélnek, nem kell részleteznem azt hiszem (pirosbetűsnapok). totál tanácstalan vagyok. a fogak biztos ludasak, de az felettébb gyanús, hogy amint felveszem abbamarad a sírás. komolyan, még a budira sem tudok kimenni, úgy, hogy ne üvöltsön. emelett az iccakát végigalussza, néha felsír álmában, de cumival visszaszundizik.
próbáltam betenni a kiságyba, és időközönként bementem, jeleztem ittvagyok, nyugtatgattam, abbahagyta, de amint kiértem rázendített.
na, szóval velünk ilyen még nem volt a négy és fél hónap alatt. ez normális fogzás idején? túl nagy elvárás még egy ilyen csöppségől, hogy ellegyen egy picit (fél órácskát) egyedül a játszószőnyegen, pihiszékben? de ezt értsd úgy, hogy ott vagyok ám, egy légtérben vele, csak épp nem rázom neki a csörgőt, nem mondókázok, csak simán beszélek hozzá... a kiságyba tevés végső elkeseredésemben van, terápiás jelleggel. vagy iyenkor még nincs terápia, hurcolni kell álló nap a kis fenekét? segítsetek please! ha iígy kell lennie, elfogadom, hogy irreális elképzeléseim vannak vele szemben. no, talán máris jobb, hogy kiírtam magamból. majd meglátjuk holnap tíz óra fele mit mondok ;)
dumcsisarok