bokros teendőim miatt a hétvégét Lucka főként azapukájával tölti. természetesen a nagyszülők, és a dédi is lesi kívánságát, de a főszerep most apáé. a mai nap jól telt, mindkettejük elmondása alapján csudaklassz délelőtt és délután van a hátuk mögött, egy csudaförtelmes iccaka után. azúgyvolt, hogy estére megint volt egy kis lázunk, a vacsi végére ájultan zuhant Luc a kiságyba, egészen 11ig tartott a lendület, amikoris úgy döntött, hogy elegendő volt az alvás. mi nem így gondoltuk. meggyőztük. hajnali 4kor ismét jelezte, hogy az alvás felesleges, de titkon bíztam benne, hogy csak szomjas. ám az ébersége megközelítette a délelőttönkénti szintet, minden praktikánk ellenére 6ig szórakoztatott minket. én javasoltam Lucapunak, hogyha már ilyen jól együtt vagyunk, elmehetnénk napfelkeltét nézni, a háttérben muflonokkal, de nem díjazta az ötletemet, így hatkor álomba zuhant a család, aminek a hétvége ellenére az óracsörgésem vetett véget. nohát sikerült egy ezidáig még nem tapasztalt szörnyűséges éjszakát produkálnunk. ám, kisbarátainkat látogatva, láttuk, hogy nem csak nálunk siekredett ilyenre a hajnal.. persze, ez nem vígasztal, de talán nem betegség van a háttérben.
Luca napköben láztalan volt, estére, viszont megint lett egy kis hőemelkedése.. ma már sokkal szebben, nagyobb adagokat evett; csakcsak kikecmergünk a baciból.
dumcsisarok