szörnyű volt a hétfő, de mégis azt gondolom, hogy hasznunkra vált, és erősebbé tett minket. az érzés, ami akkor kerített hatalmába, amikor Lucát a műtő felé tolták, minden eddigi lelki fájdalmat felülmúlt. a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság lett úrrá rajtam, és nem…

Lucka meg szerette volna köszönni a sok bíztatást, drukkot és ujjösszeszorítást. talán most már visszakapjuk a cseppetsemsírós kislányunkat. nem szeretném elkiabálni, de Luc egyre nyugodtabb és kezd a régi önmagához hasonlítani, nagy örömömre ;) de mondja el inkább Ő:az…

tudtam én, hogy egyszer visszasírom még a narkolepsziás kis Lucánkat, aki bármilyen helyzetben képes volt elaludni..a mai napunk igencsak nyűgösre sikeredett, leginkább a karjaimban érezte jól magát, illetve ha valaki szórakoztatta ŐLucaságát. túl vagyunk életünk első…

ha lesz energiám újra átélni a történéseket, mesélek.. de ami a lényeg, hogy Luca egy kis tündérke volt, nagyon ügyesen és nagylányosan viselte a megpróbáltatásokat. most már a kiságyában szundizik, és apránként, de szépen eszeget.vasárnap piknikeztünk, remélem az ott…