azért nem árt, ha a császármetszésről is tudok egy keveset:

"Császármetszés (Sectio caesarea)

A császármetszés indokai (indikációi) közül csak a leggyakoribbakat emeljük ki: koraszülés esetén; ha az anya medencéje kicsi ahhoz, hogy a születendő gyermek koponyája áthaladjon rajta; bizonyos esetekben, ha korábban császármetszést végeztek; a méhlepény a méhszájban tapad, így a születendő magzat útjában áll és életveszélyes vérzést okozhat; a méhlepény korán levált, vagy nem képes tökéletesen ellátni feladatát, a magzat kielégítő táplálását; a magzat oxigénellátása zavart; a magzat elhelyezkedése nem kedvező (pl. keresztben fekszik vagy farfekvésben); a magzat ún. "medencevégű fekvése" azt jelenti, hogy a méhszájban nem a fej, hanem a magzat medencéje vagy a lábak találhatók. Ebben az esetben – bizonyos feltételek meglétekor – hüvelyi szülés is elképzelhető, de bármilyen kockázati tényező (pl. a szülés elhúzódása, téraránytalanság gyanúja, a kismama súlyos betegsége) meglétekor már császármetszés javallt.

Hogyan zajlik a beavatkozás

A császármetszést altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben végezzük (spinális/peridurális anesztézia). A műtét elején a hasfalat közvetlenül a szeméremszőrzet felett, általában vízszintes – bizonyos esetekben hosszanti – metszéssel nyitjuk meg. Ezután a hasfal és a méh között elhelyezkedő húgyhólyagot óvatosan félretolva megnyitjuk a méh falát és kiemeljük a gyermeket. A méhlepény (placenta) leválasztása és eltávolítása után összevarrjuk a méh falát, majd a hasfalat zárjuk. Szükség esetén vékony gumiszerű csöveket helyezünk be (drén), hogy rajta keresztül a hasban vagy a hasfal rétegei között keletkező bármilyen váladékot vagy vért le tudjuk szívni. A műtét befejezéseként varratokkal zárjuk a hasfal bőrét.

Milyen szövődmények fordulhatnak elő

Nincs orvosi beavatkozás kockázat nélkül. A műtét alatt és után a legnagyobb gondosság ellenére is felléphetnek szövődmények, melyeket többnyire azonnal észreveszünk és kezelünk. Ezen szövődmények általában ritkán, betegeink igen kis hányadánál lépnek fel. Megemlítendők a következők: A műtét közben megtörténhet, hogy: Szomszédos szervek megsérülnek (pl. erek, idegek, húgyhólyag, húgyvezeték); nagyobb a kockázat a korábban műtéten átesetteknél, összenövéseknél, illetve a szervek nem várt, nem megszokott bonyolult anatómiai elhelyezkedésénél. A műtét közben a fekvéstől keletkező nyomás miatt nagyon ritkán károsodnak az idegek, a bőr vagy az izmok. Ha mégis előfordul, néhány hét alatt rendszerint nyom nélkül meggyógyul, és ritkán okoz maradandó károsodást (pl. érzészavart, heget).

Jelent-e veszélyt a császármetszés a gyermek számára

A hüvelyi szüléshez képest a császármetszés a magzatnak általában nem jelent további kockázatot. Az altatás gyógyszerei miatt viszont a csecsemő aluszékonyabb lehet, és az önálló légzés beindulása is késhet. Ezért szükség esetén további orvosi beavatkozást (a gyermek garatjának leszívása, oxigén adása, lélegeztetés) kell elvégeznünk.

Van-e a császármetszésnek hatása a későbbi terhességekre

A császármetszés után Önnek lehetősége van arra, hogy később születendő gyermekeit hüvelyi úton hozza világra. Természetesen egy későbbi terhességnél is adódhat olyan körülmény, amely újabb császármetszést tesz indokolttá. Ritkán előfordul, hogy a későbbi terhességnél és hüvelyi szülésnél a méh falának régi hege szétszakad, ami azonnali sebészi beavatkozást tesz szükségessé. A szülés után az orvos a méhfalat kézzel végigtapogtja, hogy megbizonyosodjék a régi heg épségéről."