Lucababánk szemlyisége kezd kirajzolódni. korai még messzemenő következtetéseket levonni, de bizonyos tulajdonságai már csalhatatlanul megmutatkoznak.

nagyon megfontoltnak bizonyul, és semmiképpen sem locsifecsi.

miután a hasonfekvést megszerette, órákat képes így aludni, viszont másra ezt a testhelyzetet nem használja. vagyis, a fejét átfordítja, ha kénylemetlenné válik a fekvés, de a fekvőtámaszozást nem preferálja, és így nem is műveli. még őnyúlsága kedvéért sem..

az oldalrafordulásitudományát viszont már megmutatta Lucapunak többször is, én egyszer örülhettem neki ezidáig.

Lucapu az első számú favorit a családból. nagy a szerelem köztük, néha bizony nehéz ezt megemészteni ;)

a fürdés és a víz nagy kedvencei közé tartozik (de ezt már sokszor említettem), és a hozzá kapcsolható nagymama is természetesen élen jár a szeretett családtagok között.

természetesen nagypapa sem maradhat ki a kedvencek sorából - a hovámésztekisnyulacska örök slágerrel egyetemben.

én, egyszerű élelemforrás és udvaribolond, hol a sor élén, hol a közepén és néha a végén is járok. azt hiszem ez teljesen természetes, ugye?? :)

etetéskor, a cumisüveget előszeretettel "simogatja", fogdossa. ujjunkba kapaszkodva irányítja az evést.

továbbra is minden nap valamilyen kis újdonsággal örvendeztet meg minket, kis szeretetgombócunk. egyre ügyesebben, koordináltabban nyúl a felette, előtte lógó dolgok után. örökmozgó duracellnyusziként ütögeti csilingelő játékait, zömében persze még véletlenül, a nagy ficánkolásnak köszönhetően találja el és püföli azokat. s végül, a nagy munka után grillcsirkepózban bedobja a szunyát: