amikor vasárnap délelőtt megjelent a telefonom, a Lucaputól érkezett mms, amelyen egyszem lányunk sörösdobozt markol két kézzel; már tudtam, hogy ez a napjuk is jól fog eltelni. és nem csak a sörözés rejtelmeibe nyerhetett Luca betekintést, napközbeni álomországos kirándulások is vártak rá, és ezek mellett még piknikezésre jutott idejük a diófa árnyat adó koronája alatt.

míg én házirabszolgámmal - Barssal (ezúton is köszönet Neki; bár tuudom, hogy utálja, ha mondogatom, de megint rettentő sokat segített ;)), régilakásunkat pucevájoztam; addig kérem ilyen jó hangulatban múlatta idejét Lucalány azapukájával:

és a legfontosabb, hogy a jókedv azóta is kitart, Luca legyőzte a gonosz bacikat, és a hőség ellenére visszaváltozott tündérkévé. a múlt hét szörnyűségeit elfeledte, újra a régi, kiegyensúlyozott kismanó. 

szörnyű volt őt elesettnek látni, és lelkifurdi gyütört, amiért néha türelmetlen voltam vele.