Luc megtanult egyedül inni csőröspohárból; egyedül ülni - kezdetben imbolyogva bár..; egyedül hisztizni; csettinteni a nyelvével; összevissza csücsöríteni, mint egy wcpumpa; berregni; a cumiját is egyedül használja.
a hisztiket, amik napjainkat tűzdelik foghatjuk a nem létező fogakra, a korai szeparációs szorongásra, fejlődési ugrásra, elkényeztetésre, akármire. pontosan sosem fogjuk tudni megfejteni mi zajlik egy ilyen csöpp kis testben, csak tippelgetünk..
az elmúlt hét fejlődései rohamosak voltak. az eddig fekvő kis manó, görnyedt háttal pakolgatja a játékait, és vágja bokán magát csörgőivel.
sokat jöttünk, mentünk, csavarogtunk. babátlátogattunk, kerianyuékoztunk, uncsitesóztunk, vendéglőztünk, lábatlógattunk, olvastunk.
Lucát teljesen lenyűgözte a nagy kékség, remélem jövőre örök barátságot kötnek majd.
szeptembertől ismét beköszöntenek a dolgos hétköznapok. Lucapu kényeztetései, itthon tölthető ideje minimumra fog redukálódni, nehéz lesz a kis örökmozgóval. igyekeztem az elmúlt napokban minden energiát magamba szívni, feltöltődni, remélem kiszolgál és rengeteg türelmet ad majd, amikor a kis terrorista a véremet szívja épp.. minden nehézség ellenére, soksok örömöt ad nekünk Lujzika, egyegy mosolya eltöröl száz hisztit is. egy ideje szokásává vált, hogy átkarol minket, és belefúrja az arcát a nyakunkba. ezzel a mozdulattal is sztornózott már pár dührohamot.
kis mosolygombócunk láthatóan élvezte a nyaralást, az új környzetet gyorsan megszokta, igyekeztünk otthoni hangulatot teremteni számára. minden érdekli, valamit állandóan kipécéz magának, és amíg meg nem szerzi, nem tágít, legyen az sószóró, pohár, bármi.. nem tud nyugton maradni. persze egyáltalán nem bánom, még..
dumcsisarok