elindultam járókanézőbe tegnap. én kis naív. a városunkban (megyeszékhely) két valamire való bababolt van, ahol ruhán kívül egyebeket is tartanak. megcéloztam az egyiket Lucával. leparkoltam, babakocsiváz ki, hordozó ráklikk, Luca szundi. a BABAbolt, ismétlem BABAbolt előtt a két eladó közül az egyik szíjja a füstöt, a másik támasztja a bejáratot. körülnézek, hogy merre közelítsem meg az egységet, mindenhol lépcsőket látok, három irányban négyet-négyet. a hozzájuk legközelebb esőt választom, és illedelmesen köszönök és megkérdezem, hogy babakocsifeljárót találok-e a közelben. a válasz egy egyszerű nem, köszönés nincs. célba veszem hát a négy lépcsőt, ami a  terepkocsival sem egyszerű mutatvány, a fokok, keskenyek, és meredekek. az egyik megkérdezi, a második fokkal való kűzdésem idején, hogy segítsen-e. megköszönöm, és mondom, hogy most már menni fog és tényleg, mire kimondom, fent is vagyok. hurrá. a boltba indulok, ők még kint, hisz tart még a rúdja, amikor figyelmeztet, hogy a BABAboltba is tolatva menjek, mert a küszöb dupla,  így könnyebb lesz. és valóban. már bent is vagyok. a babakocsit az ajtóban hagyom, mert nem fér!!! beljebb. és még mindig türelmesen járókák után érdeklődöm. mutatnak is hármat!!, amiből választhatok. az egyik hagyományos fa - bazinehéz, a másik hagyományos műanyag - bazinagy, a harmadik is műanyag - bazikicsi. miután megkérdeztem, másmilyen (összecsukhatós, mobil..) szokott-e lenni, néztek rám, mint egy ufóra, és csóválták a fejüket. biztos az én elvárásaim nagyok egy nyamvadt járókával szemben..

a másik BABAboltba már nem vittem magammal Lucát, felvettem Barsot, ő szórakoztatta a kocsiban. itt nem néztek rám bután, bár a választék itt sem volt több, mégis megértették az elképzelésem, és mára ígértek egyet, ami talán hasonlít az igazihoz. persze, hiszem, ha látom, mégis jólesett, hogy legalább az igényeimet illetően meghallgatásra találtam. ha ez sem az igazi, marad a net, ahol ugyan megfogni nem lehet, de mégis bármely bababoltnál nagyobb választékkal találkozom.

és már várom a következő képet, hogy hazahozom, Lucapu összeszereli, Luca belelandol, és ordítva tiiltakozik az egész ketrec ellen, amiért én életem kockáztatása árán megkűzdök.