..meglátogattuk Lucapu munkahelyét. hiányzott már. az erdő illata, a szabadság érzése, a nyugalom. korábban sokszor elkísértem azaput vadlesre, szórni, barangolni. alig várom, hogy Luca is szerelmbe essen a természettel, hogy ez így lesz, nincs kétségem felőle.

nini, ki csücsül a fán?

maugli :)

ennyi volt az idill.. betegek vagyunk. Lucapu indította a sort még múlt héten. aztán csatlakoztam én, és úgy tűnik, hogy sajnos Luca sem ússza meg.. torokfájás, nátha, gyenguszság.. csak abban bízom, hogy Luca gyorsan legyűri. meg nekem sem ártana..