...aki hazatért

tuuudom, még korai. talán nem is lesz belőle rendszer, hiszen az első életévben a baba még nincs tudatában mikor is jön a dolog. egy próbát mindenestre megért, hiszen az elmúlt hónapok során össze nem téveszthető jelekkel üzen többnyire Lujzi, ha készül valamire. ma pont jókor voltam jó helyen, és idejében előkaptam a kis rózsaszín toalettjét. volt ám nagy öröm (részemről), mikor siker koronázta a próbálkozást. Ő nem értette mire a nagy vidámságom, hiszen csak tette a dolgát, ha most pont nem is a pelusba.

és még valami. egy hete, hogy inkább mászik, mint kúszik. fejlődőképes ;)

Lucus eddig láztalan és sokkal sokkal élénkebb. erősen remélem, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott a betegség, vagy mi.

én pedig kötök. elég mókás. kábé 12 éve, hogy utoljára kötőtűt fogtam a kezemben, így aztán elég vicces látvány lehetek, de élvezem. kezdésnek egy sálat kap tőlem Lujzi, kihasználva, hogy még nem szól bele, mit adok rá. így aztán nem lesz apelláta, amikor a girbegurba nyakbavaló helyére kerül. legalábbis remélem..

és mit ne mondjak, nagyon élvezem, hogy az első utam már nem a gép elé vezet, ha épp nincs mit csinálnom. öregszem, na. ja, azt ne kérdezze senki, hogy mi az, hogy egy sima és egy fordított; mi az a rizsszemkötés, a szaporítás. mert nem tudom. és azt sem, hogy hogyan kell majd befejezni, ha elkészül a sál. egyenlőre csak kötök és kötök..

tegnap lázas lett Lujzi. szépen evett, nem volt nyűgösebb, csak picit többet aludt napközben. nem náthás, nem köhög. a láz maradt ma reggelre is. doktornénit várunk és gyors gyógyulást.

alkatomból adódóan az első illene rám, mégis Luc létrénak használ, mióta megtanult felállni. lehet bármi, bárki a közelében, rajtam csüng és belém kapaszkodva gyakorolja az állást rendületlenül. nem érdeklik a játékok, csak áll és áll.

a babaklubban nagyon tetszik neki a kismotor; igaz, a lába még nem ér le, de élvezi, ha tologatják a kis pelenkás fenekét.

az új sláger, hogy az esti fürdéshez immár nem kézben járul a szent babakádhoz, hanem két kis kezét fogva, hurkásan, meztelenül, önállóan lépegetve ellenőrzi, hogy szabad-e fürdőszoba.

nem szeretnék nagyképű lenni, de az első szavait is illik feljegyeznem :) :

ata - apa

halaata, halacsi - halacska

na - na?

és hogy jön ide a labda? hát így:

..hiszti - 2008. november 1., este hét. hajam cibálása. rászólok, majd apró kis kezére rálegyintek. szemei elkerekednek. velőtrázó sírással átnyergel Lucapuhoz, olyan igazi oltalmatkeresően. okos. és rafinált.

konklúzió: nem lesz könnyű, két ilyen hisztis nővel Lucapunak..

Minden kisgyermek a saját tempójában fejlődik, de vannak bizonyos mérföldkövek, amelyeket a legtöbb kilenc hónapos már elhagyott.

Majdnem mindegyik baba már kúszik ebben a korban, sokan állni is tudnak, bár még nem mindig egyedül. Vannak, akik körbejárják a bútorokat, van olyan is, aki egy-két lépést egyedül is megtesz, nagyon kevesen már járni is tudnak. Az Ön kisbabája már elsajátította az ülés, a megfordulás, a helyzetváltoztatás tudományát, ülésből már le tud feküdni. Ha kalandvágyó természetű, valószínűleg már megpróbál 30 centiméteres tárgyakat meg is mászni.

Az új mozgásformák okozta izgalom továbbra is sok kisgyereknél összeütközésbe kerülhet az alvással. Előfordulhat, hogy a kicsi az éjszaka közepén felébred álmából, és az állást gyakorolja a kiságyában. Az igen aktívak mindössze 11 órát alszanak éjszaka, és napközben további egy órát szundikálnak. Ha a babának gondjai vannak az elalvással, az esti etetésnél vegye az ölébe, esetleg egy hintaszékben ülve, vagy együtt nézegessenek egy képeskönyvet.

Mostanára ma kicsi már biztosan kitalálta a saját kukucs-játékát. Elbújik a takarója alá, és várja a kérdést. Ha valaki nem kérdezi azonnal, kiabál, hogy találják meg. Van, aki nem takaróval vagy törülközővel fedi el az arcát, hanem inkább a két kezével. A gyermeki logika szerint, ha ő nem lát másokat, biztos, mások sem látják őt.

Nagyon szereti a képeket nézegetni, és figyelmesen hallgatja, ahogy Ön olvas neki, vagy elmondja, mi van a képen, még akkor is, ha a jó részét nem érti annak, amit mond. Ha azt mondja, „mutasd meg”, vagy „hol van?”, egy sor tárgyra már rá tud mutatni. Érti a „nem” szót, akár meg is ismételheti, és közben rázza a fejét. Ez azonban nem tántorítja el őt semmitől. Az önfegyelemre csak kitartással vegyes türelemmel és nyugalommal lehet sikeresen rávezetni.

Az a vágya, hogy mindent fölfedezzen, gyakran vezeti tiltott területre, de ha megszidják a rossz viselkedéséért, teljesen kétségbe esik. Ha az otthona megfelelően bababiztos, nyugodtan hagyhatja, hogy a kicsi felfedezze a környezetét. Óvakodjék a lelógó asztalterítőktől, a mérgező anyagoktól, és a fürdőszoba ajtaja mindig legyen csukva, semmi nincs lenyűgözőbb a WC-nél.

Észre fogja venni, hogy a kicsi szívesebben működik együtt és tanul olyasmiről, ami érdekli. Azokkal a dolgokkal vagy tevékenységekkel kapcsolatban azonban, amik nem izgatják, a végsőkig makacsul ellenáll. Egy percnél tovább nem bírja a kötöttséget, és nemtetszésének ugyancsak nagy hanggal ad kifejezést.

Testi fejlődés

• Magától feláll
• Ha mindkét kezét fogják, jár
• Székről föl le mászik
• Állásból leül
• Alvásproblémái lehetnek abból, hogy éjszaka is gyakorolni akarja az állást
• A zenére ringatózással, ugrándozással, riszálással, dúdolással reagál
• Két kis tárgyat már egy kezében is képes megtartani
• Szándékosan elenged egy tárgyat, de ezt nagyon óvatosan teszi
• Kezdi az egyik kezét és a teste egyik oldalát előnyben részesíteni

Szociális fejlődés

• Szeret a vízzel játszani
• Tudatában van saját magának, és várja a többiek elismerését
• Keresi a társaságot és a figyelmet
• Hangulatai vannak: tud sértődött, szomorú, vidám és dühös lenni
• Utánozza a gesztusokat, arckifejezéseket, hangokat
• Fél az idegen helyeken

Értelmi fejlődés

• Egyre többet utánozza mások tevékenységeit - rágja a fogkefét, bedörzsöli magát szappannal
• Megért pár szót és parancsot, és eleget tesz néhány felszólításnak
• Kihúzgálja a fiókokat és átvizsgálja a tartalmukat
• Érdeklődve rak össze tárgyakat

/informed/

sokat gondolkoztam azon, meg tudom-e fogalmazni az érzéseim. nem tudom. az itt maradt űrt, amit maguk után hagytak, semmi sem pótolja. mégis itt a helye  a gyertyának, ami Rájuk (is) emlékeztet.

"az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, és akit szeretünk, azt nem feledjük el"

"Csak a jók mennek el, ők hagynak el,
Mit ők hoztak el, ők viszik el.
Ez nem tűnik fel, míg együtt vagyunk,
Csak a jók ünnepén ha az égben vagyunk.

A jók mennek el, s ránk száll az éj,
Ők hagynak el, az álmunk övék.
Ez nem tűnik fel míg együtt vagyunk,
De a jók ünnepén találkozunk.
Szívük megpihenni tér lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Legyen békesség velük a hosszú úton,
És áldd meg őket Istenem!

Miért múlik el az élet?
Miért van az, hogy nincsen visszaút?
Mert mindent, amit ők hoztak el nekünk,
Bennünk él tovább majd ugyanúgy.

Szívük megpihenni tér ott lent a mélyben,
Lelkükre angyalok vigyáznak fent az égben.
Legyen békesség velük a hosszú úton,
És áldd meg őket Istenem!

Miért múlik el az élet?
Miért van az, hogy nincsen visszaút?
Mert mindent amit ők hoztak el nekünk,
Bennünk él tovább majd ugyanúgy."
 

kilencedik hófordulóján Luca meglepett miket és magát is egy kis gyöngyszemmel a szájában. na nem a látványával, be kell érnünk kis recés végével, ami a sikeres szájbanturkáló egyén ajándéka. és, hogy Lujzi igazán extrém legyen fognövesztésben, még az éjszakákat is átaludta az elmúlt napokban, nehogy gyanút fogjunk..

ezúttal Ildi és Bogi lasztija gurult felém. a játék lényege, hogy elképzeljük, mi lesz velünk 1, 2, 3 év múlva. merjünk nagyot álmodni, és leírni, hogy bevonzzuk.. hogy mit is? hááát, ezeket:

2009. október 28. - Luca már nagylány, eleven kismanó. szeret velünk csavizni, nem sokat tétlenkedünk, soksok bababarát veszi körbe. Lucapuval nagy egyetértésben az utolsó simításokat végezzük kisházikónkon, hogy karácsonykor igazán meghitten hármasban is ünnepelhessünk. mindenki egészséges. sokat találkozunk a rokonainkkal, barátainkkal.

2010. október 28. - Lucával együtt készítünk karácsonyi ajándékokat, nagy munkában vagyunk. Lucapu hazaállít egy kiskutyával, aminek nagyon örülünk. épp nevet keresünk neki. házikónkat nagyon szeretjük, Luca élvezi a jó levegőt, sokat van a nagyiéknál és kerianyuéknál is aludt már. szereti a nyüzsgést, várja az ovit és egyre többet beszél a kistesóról. mindenki egészséges.

2011. október 28. - telelésre készülünk, a csomagjainkat pakoljuk épp a kocsiba, és uzsgyi. Lucával nehezen értetjük meg, hogy még egy kicsit várni kell a kistesóra, szeretnénk egy ideig még csak rá koncentrálni, bőven ad nekünk elfoglaltságot, hiszen mindig mozgásban van. mindenki egészséges. Luca évek óta jó alvó, napközben és este is. sokat kirándulunk, bohóckodunk hármasban.

elég rózsaszín lett.. gurítom a lasztit mindenkinek, akinél nem járt még, de télleg!

nem is kaphattam volna szebb ajándékot. egész nap levett a lábamról. különösen úgy sikerült neki ez, hogy amit nyűgösre vette a figurát, elhúztam a csíkot tornázni (hm, csak halkan jegyzem meg, a bérlet fele lassan elkopik - szóval rendszeresnek mondható..), és Lucapura hagyományoztam Lujzit.

hosszú utat tettünk meg hétvégén, hogy találkozhasson Luca és Nándi. kapcsolatuk nem nyúlik vissza hosszú múltra. egyszer találkoztak ezidáig mindössze, amikoris Nándi hetedik hetét taposta csak. most már háromhónapos szívdöglesztő pasi, aki még az ágyát is kölcsönadta Lucának.

egyikünk sem gondolta a fősulis évek alatt, hogy egyszer majd babázni jövünk össze hol nálunk, hol náluk. az együtt töltött idő alatt nem is nosztalgiáztunk, sokkal fontosabb témáink akadtak. elröpült a pár óra, a két kis pelenkás adott témát és tennivalót mindannyiunknak.

lassan egy éve, hogy hozzámgurult egy játéklabda, amely most simét rámtalált Csillagbaba, Ilgya, Lego, Csigamama, és Bingi jóvoltából.

A játékszabályok:
1. linkeld be a blogodba azt, aki kipécézett
2. ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi
3. pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba
4. egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve.

formabontó leszek. az egy évvel ezelőtti titkaim, újraolvasva kiegészítésre szorulnának ugyan, én mégis macskakörmözöm őket :)

1. az élet elvett tőlem fontos embereket, köztük a két legfontosabbat. viszont kaptam is "új" rokonokat, és olyan barátságot/okat, ami ugyan nem pótolhatja a hiányukat, de az életemet teljessé varázsolják. ezer köszönet ezért nekik :)

2. ez nem titok, de itt az ideje, hogy mindenki megtudja: én vagyok a legszerencsésebb feleség a világon ;)

3. képtelen vagyok spórolni. ezen nincs mit szépíteni. szerencsére kistodi-apu itt van mellettem :))

4. félek a bogaraktól, és a pókokat sem szeretem. ha bejön a lakásba, műanyag edényt teszek rá, amíg valaki meg nem érkezik a megmentésemre.

5. imádok "forrásban" lévő vízben tusolni, akár órák hosszat is.

6. életem legcsodálatosabb időszaka az elmúlt hét hónap, nehéz lesz ebből az álomvilágból felébredni. talán nem is kell ;) - kismamaságom valóban csodálatosan telt, és be kell valljam, ha néha nehéz is Lucával az élet, azért élvezem :)

7. a wc-papír guriga mindig a fal felé közelebbi oldalon kell, hogy tekeredjen. ha nem így van, bárhol megfordítom.

és akiknek a titkaira kiváncsi vagyok, nevesítve: SzösziAndi, Anita, Bogi, Csillus, Kriszta, Bogaram, PocakosMacska - biztosan gurult már hozzájuk labda, hiszen az elmúlt napokban nem követtem intenzíven a történésket.. és persze igazából mindenki titka érdekel ;)

térülök, fordulok.. csendben van, hiszen azt hiszi én sem látom Őt:

hol vagy Luca, bújj elő:

imád jönni-menni. két kezét fogva tipeg, boldogság sugárzik arcáról, ha felállhat valahol. ingatag kis lábacskái nem mindig engedelmeskednek még, olyan, mintha fejben előrébb járna már. szó szerint. azt hiszem jön a nagy borulások időszaka. edződünk majd mndannyian. mi idegileg, ő testileg ;)

..napokat élünk. Luca észvesztő gyorsasággal fejlődik, okosodik, és átalvós éjszakákkal örvendeztet meg minket. napközben egyre jobban elszórakoztatja magát, és minket is. kúszik, mászik (mindenre), igyekszik felállni, gond nélkül csücsül, talán végre fogakat is növeszt, meg mittudoménmégmi. a soksok öröm mellett, azonban nehéz időszak ez nekünk, dédimamánk egészségéért aggódunk és teszünk meg minden tőlünk telhetőt.

viszonylag szerencse a szerencsétlenségben, hogy Luca gyorsan túljutott a szeparációs szorongáson, így nem nyűgösködik, ha más családtag gondjaira bízom, ami mostanság sokszor előfordul. remekül eljátszik mindenkivel.

mindeközben sikerült egy torokgyuszit két nap alatt legyőznöm, és bízom benne, hogy senkit (főleg nem Lucust) sem fertőztem meg. 

csak az tudhatja mit érzünk (akik olvastuk) most, akinek gyermeke van. nem akartam írni róla, mert nem voltam rendszeres olvasójuk, de nem mehetek el szó nélkül mellette. van egy blog, ami egy hét hónapos kisfiú mindennapjait mutatja be, és most egy szörnyűségesen nehéz időszakot élnek meg, a kisfiú súlyos beteg lett. egyszerűen nem tudom függetleníteni magam a dologtól. megpróbáltam. hiszen nem is ismerem őket. de mégis, ahogy vissza-visszaolvastam, bepillantást kaptam az életükbe. rettentő nehéz most. miden probléma eltörpül, miden nehézség semmiséggé válik.

az élet kegyetlen tud lenni, volt már rosszban részem épp elégszer. és mégis, ha kisgyerek betegségéről hallok, a néma tehetetlenség dühe önt el.

és elbizonytalanodom. a blogot illetően. jó-e? kell-e? örülni fog-e majd neki később? mi lesz, ha leírok (majd) olyat is, amit ő nem szeretne? persze tudom, hogy a milányunk, és megérti majd szegény anyja sorait, de mégis..

és borzasztóan örülök, hogy a napokban felállt, eldőlt, mint egy liszteszsák, menni akar, és izgőmozgó rosszcsonttá változott.. és örülök, mindennek, annak is ha hisztis, annak is, ha engem nyúz, mert átértékelődött minden. abban is biztos vagyok, hogy ki fogok még borulni, ha nem bírok vele. csak azt kérem, hogy naaaaaagyon sokáig tehessem!

gyógyulj meg kislegény!

sétáltunk, sétáltunk..

..egy hintába becsücsültünk..

..csüccs..

gyí te paci, gyí te ló (ahinta azért jobb volt..)

háp háp háp, jönnek a kacsák..

ha jó a kedved..

..kacagj nagyokat..

..kissé homályosan (állandóan mozgásban), de annál imádnivalóbban tengeti mostanában napjait.. éppen ezért semmire sincs időm rajta kívül, de cseppet se bánom. most töltődök, tuuudom, hogy hullámzó valami a gyereknevelés ;)

miért kell a huszenegyedik században, hangos dudaszó mellett, KRRUMPLÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍT felkiáltással burgonyát árulni? mindezt természetesen nap mint nap akkor, amikor Luc alszik..

a hosszas tépelődést tettek követték. Lucával az elmúlt hetekben többször felkerekedtünk. először is a már említett Kisvakond baba-mama klubot látogattuk meg a héten is és részt vettünk az első Ringatón - ebből is rendszer lesz, mondanom sem kell.. tutira említettem már, hogy Luc erősen társasági lény. minden túlzás nélkül állítom, hogy sokkal több hiszti van, ha kettesben vagyunk (remélem ez nem személyem ellen szól), mintha tele vagyunk tűzdelve programokkal. azért lássuk be nem egyszerű babaprogikat találni, legalábbis felénk. merthogy azért a társaság sem utolsó, én is szeretném jól érezni magam. mindkettő szuper, Lucus arca mindent elárul, ha tehetjük, egy alkalmat sem hagyunk ki.  kicsit féltem, mert mindkettő Luc délelőtti alvásidejében van. itthon, amikor ezidőtájt már nyűgit nyűgire halmoz, ezeken az alkalmakon egy nyikk nélkül élvezte a színes műsorokat. miután hazaértünk, szundított egy nagyot, és várta apát, hogy eldájdájozza neki az élményeit.

természetesen mindenhol mi voltunk a legfiatalabbak :), de csak pozitív tapasztalataim vannak a nagyobb gyerekek Luca irányába tett lépéseiről. nem volt féltékenység, irigység. sőt, még Luca volt szemtelenebb, aki rárabolt a nagyok kirakójára, és nasijaira, Kisvakondon. a Ringatós élmények pedig mindent felülmúltak. a zene, a furulya, az ének gyerekekre gyakorolt hatása hihetetlen, mindenkinek át kellene élni. az én egész délelőtt nyűgös lányom, mosolyogva, vidáman élvezte a nagyon gyorsan elrepült fél órát.

nem régi a barátság, mindössze két hónapja tart. igazából Luc vonzalma a plüssállatokhoz, babákhoz, szundi- és csócsálókendőkhöz, nem túl mély. úgy tűnik jobban preferálja a műanyag játékokat, rágókákat egyenlőre. de milyen lenne egy kislánylét baba nélkül? így aztán rövid szervezés után, Luca féléves szülinapjára készítette nekünk Őt Mályvacsiga. kalandos utat tett meg, míg megérkezett újdonsült gazdájához (köszönhetően a magyar posta rugalmasságának), így aztán még nagyobb becsben tartjuk. mivel Luca mindent, rövid szemrevételezés után a szájába vesz, Zsuzsi a szekrényen kapott helyet egy időre, mígnem Lucapu a napokban véget vetett az elkülönítésnek, és Lucus hóna alá csapta Zsuzsibabát. kapcsolatukról időközönként beszámolok majd. feltehetően az idő múlásával egyre szorosabbra fűződik viszonyuk.

...hogy egyre könnyebb Vele kommunikálni,

...hogy egyre érdeklődőbb,

...hogy a reakciói annyira emberiek, őszinték,

...ha hozzámbújik,

...hogy igazi, beleveló, társasági lény,

...hogy a héten kevésbé volt hisztis,

...hogy szeret csavizni,

...ahogy Lucapunak örül,

...hogy, annyira de annyira rafkós,

...hogy...: