no, akkor; essünk túl rajta. három napja Lucát megszállta valami lény. kezdődött azzal, hogy nem evett rendesen vasárnap, amit annak tudtam be, hogy elutaztunk kerianyuékhoz, és felkavarta az utazás, a sok új inger. ám, mikor este sem evett fényesen, csak 100milit elkezdtem a fogára fogni az egészet. hétfő új nap, új esélyek; gondoltam megváltjuk a világot, és szépen harmonikusan nekikezdtünk a hétnek. amikor 200 helyett csak 150-et evett, még nem fogtam gyanút. amikor egy percre sem tudtam egyedül hagyni, már kezdtem aggódni. és amikor a napot úgy fejeztük be, hogy volt amikor csak 60-at evett, a max. napközben 100ra rúgott csak, akkor már elég tanácstalan voltam. mindezt spékelte az állandó vonyítás, amint elléptem mellőle. ezt a jó sorozatot folytattuk mai is. alig eszik, ha nincs a kezemben ordít, de úgy Istenigazából. ez nekem nagyon új. Luca télleg nem volt sírós kölök. kezdek beleőszülni, abba ami most van. a hormonok sem kímélnek, nem kell részleteznem azt hiszem (pirosbetűsnapok).  totál tanácstalan vagyok. a fogak biztos ludasak, de az felettébb gyanús, hogy amint felveszem abbamarad a sírás. komolyan, még a budira sem tudok kimenni, úgy, hogy ne üvöltsön. emelett az iccakát végigalussza, néha felsír álmában, de cumival visszaszundizik.

próbáltam betenni a kiságyba, és időközönként bementem, jeleztem ittvagyok, nyugtatgattam, abbahagyta, de amint kiértem rázendített.

na, szóval velünk ilyen még nem volt a négy és fél hónap alatt. ez normális fogzás idején? túl nagy elvárás még egy ilyen csöppségől, hogy ellegyen egy picit (fél órácskát) egyedül a játszószőnyegen, pihiszékben? de ezt értsd úgy, hogy ott vagyok ám, egy légtérben vele, csak épp nem rázom neki a csörgőt, nem mondókázok, csak simán beszélek hozzá... a kiságyba tevés végső elkeseredésemben van, terápiás jelleggel. vagy iyenkor még nincs terápia, hurcolni kell álló nap a kis fenekét? segítsetek please! ha iígy kell lennie, elfogadom, hogy irreális elképzeléseim vannak vele szemben. no, talán máris jobb, hogy kiírtam magamból. majd meglátjuk holnap tíz óra fele mit mondok ;)

elindultam járókanézőbe tegnap. én kis naív. a városunkban (megyeszékhely) két valamire való bababolt van, ahol ruhán kívül egyebeket is tartanak. megcéloztam az egyiket Lucával. leparkoltam, babakocsiváz ki, hordozó ráklikk, Luca szundi. a BABAbolt, ismétlem BABAbolt előtt a két eladó közül az egyik szíjja a füstöt, a másik támasztja a bejáratot. körülnézek, hogy merre közelítsem meg az egységet, mindenhol lépcsőket látok, három irányban négyet-négyet. a hozzájuk legközelebb esőt választom, és illedelmesen köszönök és megkérdezem, hogy babakocsifeljárót találok-e a közelben. a válasz egy egyszerű nem, köszönés nincs. célba veszem hát a négy lépcsőt, ami a  terepkocsival sem egyszerű mutatvány, a fokok, keskenyek, és meredekek. az egyik megkérdezi, a második fokkal való kűzdésem idején, hogy segítsen-e. megköszönöm, és mondom, hogy most már menni fog és tényleg, mire kimondom, fent is vagyok. hurrá. a boltba indulok, ők még kint, hisz tart még a rúdja, amikor figyelmeztet, hogy a BABAboltba is tolatva menjek, mert a küszöb dupla,  így könnyebb lesz. és valóban. már bent is vagyok. a babakocsit az ajtóban hagyom, mert nem fér!!! beljebb. és még mindig türelmesen járókák után érdeklődöm. mutatnak is hármat!!, amiből választhatok. az egyik hagyományos fa - bazinehéz, a másik hagyományos műanyag - bazinagy, a harmadik is műanyag - bazikicsi. miután megkérdeztem, másmilyen (összecsukhatós, mobil..) szokott-e lenni, néztek rám, mint egy ufóra, és csóválták a fejüket. biztos az én elvárásaim nagyok egy nyamvadt járókával szemben..

a másik BABAboltba már nem vittem magammal Lucát, felvettem Barsot, ő szórakoztatta a kocsiban. itt nem néztek rám bután, bár a választék itt sem volt több, mégis megértették az elképzelésem, és mára ígértek egyet, ami talán hasonlít az igazihoz. persze, hiszem, ha látom, mégis jólesett, hogy legalább az igényeimet illetően meghallgatásra találtam. ha ez sem az igazi, marad a net, ahol ugyan megfogni nem lehet, de mégis bármely bababoltnál nagyobb választékkal találkozom.

és már várom a következő képet, hogy hazahozom, Lucapu összeszereli, Luca belelandol, és ordítva tiiltakozik az egész ketrec ellen, amiért én életem kockáztatása árán megkűzdök.

beálltunk mi is az arborétumlátogatók sorába. Lucapu a hosszas unszolásnak engedve, elvitt minket az Agostyáni Arborétum madárfüttyel teli eldugott ösvényeire.

pont úgy indultam el, mint aki nem ismeri Őt. papucsban, és rövidnadrágban. tudhattam volna pedig, hogy nem a járt utat fogja választani. így viszont a reumától védve vagyok életem végéig, köszönhetően a bokámat ért csalánözönnek.

azt is tudjuk már, hogy a nagykerekű babakocsi nem volt rossz választás annak idején, és az is bebizonyosodott, hogy a lassan közel 8kilós kisasszony fenekét cipelni, a meredek hegyoldalon nem egyszerű feladat, ám kiválóan izmosítja a bicepszet.

de innen üzenem kicsilány édesapjának, hogy ilyen könnyen nem tudja elvenni a kedvem a sétáktól, még ha közben puffogok is. jó volt, na :)

...rágókásos...

...barackevősös...

...alvósmacisos...

Az anyád jól főzött, szerette apádat
Amíg az dolgozott , s jelentős kakákat
Pakolt hozzá a világ nagy kakához
Ha nagyon nekiállt, se hallott se látott
S a teljesítmény miatt került be egy este
Az "olajos gépezet" nevű projektbe.

Há' de ott nyomult aztán, mint töltőcsőn a hurka
Csak ritkán lazított, akkor odébbszúrta
Be műbőr övébe a műanyag csatot
Ami fémmel volt futtatva,s így ezüstnek hatott
Kicsit megkopott a széle, de ott meg elefántcsont
Volt első nézésre, vagy ha csak rája gondolt
Az embernek a fia az apja csatjára
Hogy milyen volt apué és maga előtt látta

Há' de van hogy én is látom, hogy a gyerekeim néznek
Akkor mondom a csatomnak: "Most megfigyelnek téged
Úgyhogy viselkedj kérlek emlékezetesen,
Hogyha emlékeznének majd, nekik is menjen
Úgy, ahogy most nekem"

/Lovasi András/

/lucapu már nem engedett több vakut a mai napra. ugye milyen kár?!/

arra gondoltam, hogy csinálhatnánk egy közös blogot. nem az én világmegváltó ötletem, láttam máshol, másnál, és teccik. ez nem babablog lenne. olyan, ami nem e sorok közé való. ami nem illik bele a blogjainkba, de mégis leírnánk. vagy ha nincs blogod, de kedvet kaptál néha ákombákomolni egyet, akkor térj be. együtt. és külön. mindekinek lenne belépőkéje, és ott kergethetnénk egymást, meg a gondolataink. már meg is van a spájz; a helyszín: www.zagyva.blog.hu 

a sablon szörnyű. még mindig nem értek hozzá, bízom benne, hogy nem maradok egyedül, és hátha olyan is belekiabál, aki ért ehhez is.

ott (is) aztán lehet boldogságosakat írni, puffogni, örülni, szárnypróbálgatni ésmiegymás. hm??

ajándékozósjáték következik (by Cucka):

1. bárki csatlakozhat, akinek működő blogocskája van

2. az első 3 kommentben virtuálisan jelentkező, saját kis kezeim által készített szörnyűséget ajándékot kap

3. az ajándék 365 napon belül megérkezik a bátor jelentkezőhöz

4. cserébe, előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a játékot a kedves jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, így ők maguk is megajándékozhatnak újabb 3 emberkét.

na, ki meri bevállani az ajimat?? na, jó! megígérem, hogy nem fényképet küldök :DD

a lány bóbiskol. a fiú nézi a meccset. gól!!! a lány fölébred.

- miért szaladnak oda a zöldek? - kérdi a lány.

- mert gól volt, örülnek.

- és a pirosak?

- ők is.

- hogyhogy?

- a fehér az ellenfél, a zöld ruhások is a piros csapat, csak ők cserék.

ühüm. pedig mindig kezdem azt hinni, hogy értem a focit. mindesetre szeretem nézni. és kommentálni is. néha sikerem van, de olykor a falramászik tőlem. nem értem miért..

anyus kápráztatta el ilyentájt a családot ezzel a gyümölcs-csodával, melynek receptjét, ha jól sejtem apus-mamától leste el (kerianyu tudja erre tán a pontos választ..).. én egy picit felturbóztam pudinggal, de anélkül is isteni finomság, forró nyári napokon a hűtőből. bármilyen gyümölccsel elkészíthető, szerintem a legfinibb meggyel, illetve cseresznyével. én az utóbbit választottam most, tekintve a tetemes mennyiségre, ami kertünkben termett

hozzávalók:

1 kg gyümölcs

1 l víz

kb. 20 evőkanál búzadara

15 evőkanál kristálycukor

fahéj, reszelt citromhéj

2 cs vaníliáspuding + 1 l tej + cukor ízlés (csomagolás) szerint

csokiöntet (bolti, házi - most bolti volt itthon)

 
egy liter vízben 20 percig főztem a cseresznyét, a cukorral, fahéjjal és citromhéjjal. ekkor beletettem a búzadarát, és addig főztem, míg a dara megpuhult (kb. 5 percig) - állandóan kevergetni kell!! egy tepsit kiviztetem, beleöntöttem, és amíg dermed megfőztem a vaníliáspudingot, majd még önhető állapotában a grízre simítottam. /és most hazudtam :) ugyanis a menete ez, de én amíg főtt a dara, főztem a pudingot is, Luca ordított, és nem vártam meg a gríz dermedését, így a puding összevissza elárasztotta a még híg darát :D persze így is fincsi volt, és itt-ott olyan, mint amilyennek lennie kellene.. tanulság: ne kapkodj annyira, mint én tettem, ha kedvet kaptál kipróbálni ;)/ utána irány a hűtő, tálalás előtt, pedig egy csokiszósszal öntsd nyakon.

Luc úgy döntött, egy kis rásegítéssel persze, hogy enged az ízek csábításának. egyenlőre teával és répapürével gazdagodott az étrendje, valamit összebarátkozott a kék kanállal. a tea elfogadása egy zűrös hajnalon történt, amikoris úgy döntöttem, hogy szomjoltásnak tökéletes lehet  a citromfű kellems zamata. Luca aléltan, álomba révedve kortyolta a nedűt és majd' két deci beszlupálása után álomországba lépett ismételten, azon az éjszakán cirka ötödször. azóta nagy pajtások a teával, persze, ha igazán éhes, finnyásan löki ki az üveget.

időközben megpróbálkoztam sk. előállított almalével. hát, nem arattam nagy sikert, egy korty sem csúszott le. vettem boltit, de nem tudtam átverni, az sem kellett. következő körben, pár nap múlva baracklével kínálgattam. háát, talán csúszott volna, ha a rostja el nem akad a cumisüvegben. pohárral, még enm akartam zaklatni.. kezdtem úgy dönteni, hogy hagyom egy ideig, nem zaklatom, míg a kezembe nem akadt egy rég megvásárolt répapüré. összekevertem, egy kis tápszerrel, és megkínáltam vele. egy csepp bizodalmam nem volt, hogy elfogadja. ám elsőre bekanalaztuk mind a 80 milit. azóta minden koradélután halványsárgára esszük magunkat nagy élvezettel.

a babakönyvi fejlődéses részt bőszen másolgatom ide, de Luc éli a saját kis életét, ő nem olvassa ezeket a könyveket. persze látványosan fejlődik, főleg az értelmi részekre koncentrál, és előszerettel fekszik mozdulatlan ;) na jó, a keze, lába jár, de ringlispilest nem játszik.

a fő változás, hogy hisztisebb, mint valaha. egyre extrémebb dolgokka lehet lekötni, és megnevetteni. mindig újdonságra szomjazik, látványosan szívja magába az új ismerteket.

ha hagyná, még biztosan sok minden eszembe jutna, ami a fejlődését jellemzi, de lejárt a húsz perc, amíg maximum képes egyedül elleni egy picit.

"Négyhónapos kisbabája már valószínűleg könnyen átfordul, akár a hasáról a hátára, akár a hátáról a hasára. Könnyedén föl lehet ültetni. A hónap végére megduplázza a születési súlyát.

A szeme irányítja a kezét, és mindent meg akar fogni, mindennel játszani akar. Átveszi a tárgyakat az egyik kezéből a másikba, vagy mindkét kézzel megragad valamit. Továbbra is mindent a szájába vesz és megrág.

Már gyakrabban rak össze magán- és mássalhangzókat, egyik kedvenc kombinációja a „da”. Most van itt az ideje, hogy ellenőriztesse a kisbaba hallását. A nyelvi fejlődés a hallástól függ, így a halláscsökkenés korai kiszűrésével sok problémát lehet megelőzni.

Mostanában már rögtön reggel teljesen éber a kicsi. Általában jóval korábban ébred, mint a család többi tagja, és lehet olyan is, hogy csak egyszer alszik napközben.

Ebben a korban a legtöbb baba már majdnem mind felhasználta az anyjától a születése előtt kapott vasat, és most más forrásokból kell utánpótlást kapnia. A cumisüvegből táplált csecsemőknek elég egy vasat tartalmazó tápszer. Az anyatejes babáknak jó megoldás a vassal dúsított gabonapehely. Úgy célszerű bővíteni az étrendjét, hogy ahhoz, amit már megszokott, hozzáad egy kicsit az új ételből, minden nappal egy kicsit többet. Ha valamilyen új étel nem ízlik neki, ne erőltesse, próbálkozzék újra pár hét múlva.

A következő hónap során valamikor jelentkezhet az idegenektől való félelem. A kicsi hirtelen elbizonytalanodik az idegenekkel szemben, és alaposan szemügyre veszi a hozzá túl közel menőket. A csecsemő általában jobban kijön az idegenekkel akkor, ha az anyaöl biztonságából veheti először szemügyre őket.

Ahogy a kicsi egyre aktívabb és mozgékonyabb lesz, újabb korlátozásokat kell alkalmazni, amiknek a baba ellen fog állni. Bár bizonyos fokú stabilitásra és rendszerességre szüksége van, mert ezek a fegyelem építőkövei, ne várjon tőle többet, mint amire képes. A baba már érzékeli azt, hogy ha Ön jól érzi magát, és akkor neki is jó.

Testi fejlődés

• Ha felültetik, vagy felhúzzák ülő helyzetbe, biztonságosan megtartja a fejét
• „Repülőt” játszik, kinyújtja a karját és a lábát, fölemeli és hátrahajtja a fejét, miközben hason fekszik
• Rázza magát, ringatózik, elfordul
• Könnyen fordul hasra és vissza
• A szájába veszi a lábát, és szopogatja a lábujjait
• Erősebben fog
• Megfog egy nagyobb karikát
• Játszik a kezébe adott csörgővel
• Egy vagy két kézzel megtarthatja a cumisüveget

Szociális fejlődés

• Mosolyog vagy hangokat ad ki, hogy kapcsolatot teremtsen, és felhívja magára a figyelmet
• Ki tudja fejezni az ellenkezését, nem hagyja, hogy a felnőttek elvegyék a játékát
• Megismeri a szüleit és a testvéreit, de lehet, hogy az idegenekkel nem barátságos
• Utánozza az arckifejezéseket
• Szeret evés közben játszani

Értelmi fejlődés

• Kiejti a magánhangzókat, és néhány mássalhangzót is (d, b, l, m)
• Új helyzetekben körülnéz
• A tárgyakat meg akarja érinteni, a kezébe venni, megfordítani, rázni és a szájába venni
• Lehajol, hogy a szemével kövesse a leeső tárgyakat
• Szándékosan utánozza a hangokat és a mozdulatokat"

/Informed/

harmadik éjszaka, hogy alig alszunk. a péntek még egész tűrhető volt, hajnali négykor keltünk csak nyöszörgő kisasszonyhoz, egy laza cumivisszahelyezéssel, aludt 8ig, úgy hogy óránként nyafi, cumivissza, alszi. szombat éjjel már többször keltünk, Ő álmában nyöszörög, cumivissza, alszi. éééés most éjszaka, háromnegyedóránként!!!! nyafi, cumivissza, alszi.  és itt a help tárgya; mi lehet a baj? fogacskák, szuri, füllyukasztás?????? a fülét nem láttam tegnap gyulladtnak, persze azon alszik - hason.. mindent a szájába töm, van, hogy kaja közben is hisztizik.. éjjel nem ébred fel, szeme csukva, csak nyöszörög, de van, hogy öléggé... a szuritól nem lázasodott be, de lehet, hogy az okozza? HELP, please!!

/én a fülére gyanakszom../

afterpost:

9óra30: lázunk van, doktornéni járt nálunk. picit piroska a torkunk, de akár a foga miatt is produkálhatja a tüneteket. délután azért fülészeten megmutatjuk magunkat. drukkokat és baci-, láz-, nyűgösségűző puszikat kérünk szépen..

14óra30: láz nincs, fülészeten nem találtak semmit sem szerencsére. délelőtt is hatalmasat aludt, és most is alszizik, a vizsgálat óta. gondolom hat a kúp, és éjszakai nyűgösség.