...videókat nézegetnek...

...mígnem az egyik lefülel...

nem Luca az egyedüli nappal nemalvó kislány :) erre e következtetésre jutottam ma, naaagyon sok ezzel kapcsolatos cikk, levél, hozzászólás elolvasása után. talán ez a leghasználhatóbb mind közül, hátha másnak is segít:

"Sziasztok!
Végigolvastam az összes hozzászólást, de csak az éjjelekről szólnak. Nekünk azzal nincs semmi gond, szerencsére, na de itt vannak a nappalok. 6 hónapos a kisfiúnk, és csak a babakocsiban tud elaludni. Már alig fér bele. Kipróbáltam egy olyan trükköt, hogy mikor elalszik a kocsijában, óvatosan átteszem a kiságyba, felébred. Próbáltam cumisüvegből megetetni a kiságyban, hiába.Minden féle módszeren túl vagyunk. Meddig fog ez még így menni???
Ha esetleg valaki hasonló cipőben jár,kérlek jelentkezz!
Előre is köszi 

Szia Vivien!

Már épp tervben volt az újabb cikkem a nappali altatásról, mert tudom, hogy sok embernél ez a fő probléma. Az a helyzet, hogy a nappali altatás dolgot az elején lehet elrontani, aztán korrigálni már nagyon nehéz. Az első gyerkőcöt én is elrontottam, ő csak cicin aludt el, ami kezdetben nagyon praktikus volt, de amikor már nagyobb volt csillagokat láttam, mert ahogy kezdett ellazulni, nagyon harapott és nem engedte el a cicit, aztán másfél éves korában nagy nehezen sikerült rávenni arra, hogy csak mellé kelljen feküdni a délutáni alváshoz. A kisebbik fiamat (7 hónapos) úgy szoktattam kezdettől fogva, hogy nélkülem aludjon el: magától vagy maximum cumival, és vele nincs is semmi gond.

Szóval, ha most nem szoktatod át másra, ez akár az óvodáig vagy még tovább is így maradhat (bár ismerek olyan anyukát, aki a 3 évesét is gond nélkül altatja babakocsiban és ők ezzel elégedettek: a gyerek alszik, az anyuka meg sétált egyet).

Ti még egészen jó időben vagytok a változtatáshoz, fél éves korban még könnyebben kezelhető a helyzet. Amit tehetsz:
- mindig akkor fektesd le a fiút, amikor már álmos. 6 hónaposan max. háromszor kell aludni napközben (de lassan már áttérhet a kettőre is), és kb. 2-3 órát kell ébren tölteni két alvás között
- vezess be valamilyen szertartást minden alvás elé, nálunk ez egy kis dajkálás, puszilgatás, dúdolgatás (még kézben), hogy egy kicsit lelassuljon a játék után. a babáknak kell a segítség az elalváshoz, “így vannak megtervezve”
- ez pont az a kor, amikor minden zajra felfigyelnek, nálunk is nem egyszer zavar be az elalvásba egy kutyaugatás vagy más zaj, ezért az elalvás idejére legyen teljes csend (nem, nem szokja meg a csendet, ki fogja nőni ezt az időszakot), az is lehet, hogy a fény zavarja, próbálj meg egy kicsit besötétíteni a szobában.
- az elalvás 20 percig tart. ezért ébred fel rá, amikor átteszed a kiságyba. ha már legalább 20 perce alszik, akkor tedd át, olyankor nem ébred már fel.

Olyan módszert keress az altatásra, amit biztos, hogy másfél éves korban is végre tudsz majd hajtani :
- ha cumizik, akkor kapjon cumit a kiságyban,
- esetleg megpróbálhatod, hogy a nagyágyon melléfekszel és úgy alszik el, és akár ott is maradhat az alvás idejére, nem kell áttenni a kiságyba (körbebástyázod ágyneművel, hogy ne tudjon legurulni),
- addig tartod a hátán a kezed, míg el nem alszik
- kaphat valami kis állatkát is, amit szorongathat, amíg el nem alszik.

Válassz ki egy módszert ezek közül és legyél kitartó! Nem fog elsőre menni és talán még másodikra sem. Kb. 2-3 nap kell, amíg megtanulja, hogymost alvásidő van és aludni kell. Ne hagyd soha üvölteni és álomba sírni magát, ilyenkor mindig nyugtasd meg aztán kezdd el előlről a folyamatot. Az első napon elég sokáig húzódhat, amíg sikerül elaludnia, erre készülj fel lelkileg, így kevésbé leszel türelmetlen vele.

Majd számolj be róla, mire jutottál, hogyan reagált a kisfiad, ha kell, tudok megint segíteni.

Ági" /forrás:kismamablog.hu/nappali-alvas-altatas-problemak/

"- Hány órat alszol Pistike? - kérdezi az orvos.
- Két-három órát.
- Szerintem ez kevés...
- Mind az öt órán nem merek aludni."

már megint elkiabáltam.. szóval ma elég zizi volt Luc. az még oké, hogy nem aludt, csak egy órát összesen egész nap, de a többi időt főként dulifulisan töltötte. komolyan mondom, fárasztó az egész napos hopcassza. megyek is aludni, amíg lehet :)

"ha nem találsz ki, valamilyen izgalmasabb játékot, behúzok egyet, vili?"

ez a hét valami csodálatos ezidáig. kicsit félve írom le, nehogy elkiabáljam, de Luca tündérkévé változott. mindig is ott lappangott benne, ám most a nemalvást leszámítva igazi régiLuca. ez a hét megerősít abban is, hogyha sírós, nincselegyedül, annak igenis oka van. persze a társaságot erősen igényli továbbra is, éjszaka többször felsír (szerintem a foga miatt, bár nem túl duzzadt az ínye..); de mégis eljátszik egyedül is, ami a betegségek (sajnos, hogy többesszámban beszélek róluk) idején egyáltalán nem jellemző. igyekszünk sokat sétálni, jönni-menni, mert itthon már nem tudok 12 óra nemalvással eltöltött időre izgi játékokat prezentálni ;)

remélem ez a szépséges, kiegyensúlyozott időszak, jó sokág elkísér minket. erre emlékeztessen az új dizájn, Ingridnek köszönhetően.

Lucával nagyon várjuk a 7végéket. hétközben is jókat szórakozunk, de azért a 7vége mégiscsak más. ilyenkor itthon van Lucapu; hármunkat, illetve kettejüket, közös programok hada vár. az elmaradhatatlan reggeli nagyágybanhancúr a kedvencünk. jó lenne minden napot így kezdeni..

szombaton ismét magukra hagytam Őket, egy fogyifórumos talit szerveztem/tünk a lányokkal. egy kis időre Luca is csatlakozott hozzánk, azapuval. hosszú internetes fórumozás után találkozott végre majdnem a teljes csapat. nagyon nagyon jó volt végre személyesen is dumcsizni velük. kissé le voltam amortizálva, Luc kiválasztotta a péntek éjjelt dilihuppozásra, de sebaj ;)

az a helyzet, hogy csak szuperlatívuszokban tudnék a családomról beszélni. főként Lucapuról. viszont nem akarom tömjénezni, merazolyanizé. a lényeg a lényeg, hogy tegnap pár órácskát uszodában tölthettem Barssal. az, hogy teljesen feltöltött, és kikapcsolt, ez mind kevés e pár óra jellemzésére.

választhattam volna, aerobik órán való izzadást is, de azt hiszem jól döntöttem, hogy az uszoda mellett tettem le  a voksot. az külön szerencse, hogy volt még időnk napfürdőzni is, de gyors úszás-zuhi-hazarohanással is tökélletesen megelégszem a jövőben. mindenestre, nem hittem volna, hogy idén hamarabb csobbanok a strandon, mint tavaly. nagyon szerencsés vagyok. néha elfelejtem, olyankor majd rúgjatok seggbe, köszi!

amennyit nyígtam, hogy Luca lustababa, most annyira sírom vissza az egyhelybenfekvős időszakot. miért nem jónekünk sohasem az, ami épp van?? naszóval. Luc alvás helyett, közben, mellett, pörögforog. nagyon édes, aranyos, ügyes.. de, így nem tud elaludni!! az a gén, vagy mi, ami a pörgésfejlődést irányítja, miért nem tudja az alvást is??? ez valahogy a teremtéskor nem lett jól beállítva annakidején. gyakorlatilag forogva aludt el Lujzi, szerintem végkimerülésben.

Luca délelőtt vendéglátó kismanó volt. Lucapu barátjának hét hónapos kislánya látogatott meg minket, az anyukájával. nagy öröm ez nekem, hiszen eddig sajnos csak felnőtt társasága volt a kisasszonynak. remélem ebből a randiból rendszert tudunk csinálni, mert nekünk és a babáknak is szükségük van rá. arról nem is beszélve, hogy minden várakozásunkat felülmúlták Lucáék. és persze nekem is jólesett tapasztalatot cserélni, együtt örülni, néha egy picit panaszkodni. furcsa volt látni, mennyit számít két hónap. Véda szépen csücsül már, két fogacskával büszkélkedhet, és kiválóan tudja simogatni Lucát :) nehéz volt a két örökmozgóról képet készíteni.. a közös program Véda részéről pancsival zárult, Luca addig táplálkozott, majd álomországba utazott. manókat kerget még most is, az elmúlt napok után furcsa, hogy hagy egy kis időt nekem. persze nem panaszkodom ;)

a barátnőméktől kapott Lucafeliratú párnát, közepén egy őzzel; hosszú, kitartó munka árán megszerezte. Luc hason kezdte a műveletet, a párna a sarokban volt. napok óta szemezett vele. arckifejezése mindent elárul azt hiszem - nem kicsit büszke magára :) és megjegyzem, én is ;)

ennyi perceket aludt ma Luc. és még mindig ébren. ha bárkinek bármilyen ötlete van, hogy lehet alvásra szoktatni egy öthónapost, aki azt hiszi magáról, hogy tizennyolcéves, ne tartsa vissza, és írja meg nekem a titkot. köszönöm!

illetve ötleteket várok, mi mindennel lehet lekötni egy öthónapost, aki ismétlem, azt hiszi magáról, hogy tizennyolcéves. ezt is köszi!

az egész úgy kezdődött, hogy nekiláttam Lucát sajátkiskezemáltal turmixolt barackkal megtízóraiztatni.

nagyon lelkesen, és náha nagyon cuppogva bekebelezett 100 milit.

evés után mi sebb jobb, egy kis lábmasszázsnál..

és nini, mi történik a maradékkal, míg mi kokettálunk?

jóllaktak a gyerekek :)

Luca áhitattal nézte eddig Lucapu magánszámait. tegnap kedvet kapott, és ő is a húrok közé csapott. van még hova fejlődnie, de kezdetnek nem rossz. az az igazság, hogy nekem sem megy jobban.

lássuk a szokásos havi előrejelzést :)

"Az öthónapos babát arra ösztönzi vele született kíváncsisága és egyre növekvő függetlensége, hogy ebben az izgalmas életszakaszban felfedezze a környezetét. A hónap végén már féléves lesz.

A társas érintkezés hirtelen még izgalmasabb lesz mind a baba, mind a közönsége számára. Most már tud visítani, morogni, berregni, köpni, felfújni az arcát és csattogni a nyelvével. Sok más grimaszt és arckifejezést is képes már utánozni.

Ahogy telik a hónap, észre fogja venni, hogy a baba „fekvőtámaszt” és mindenféle más gyakorlatokat végez, hogy kar- és lábizmait erősítse. Elkezdhet kúszni is, úgy hogy a hasa még a földön van. Ahogy kialakul nála a késztetés, hogy felálljon - és egyre jobban el akarja érni a figyelmét felkeltő tárgyakat -, mind inkább balesetveszélyessé válik. Biztosítson neki elegendő időt, amit a földön tölthet, hogy mozgása ügyesebbé válhassék, valamint gondoskodjon arról, hogy ahogy egyre mozgékonyabb lesz, biztonságos legyen a játszóhelye.

A kicsi valószínűleg minden a keze ügybe kerülő tárgyat rázni fog. Lenyűgözik az apró tárgyak is, de ezeket még nem tudja kézbe venni. A nagyobbakkal azonban ügyesen bánik, van, hogy egyszerre két dolgot is képes a kezében tartani. Azt azonban még nem tudja, hogyan kell elengedni valamit. Ezt szándékosan gyakorolja, úgy, hogy az egyik kezéből a másikba teszi át a tárgyakat. Ha megfigyeli, Ön hogyan csinálja, lehet, hogy az egyik kockát már rá is tudja tenni a másikra. Nemsokára észreveszi, hogy kisbabája imádja ledobni a tárgyakat a földre, és dühös, ha nem azonnal kapja vissza, vagy valaki elveszi őket.

Mostanára már rengeteget gügyög, egyre több mássalhangzót képes kiejteni. A hónap végére reagál, ha megnevezel egy-két tárgyat, rájuk néz. Megfigyeli a különböző hangszíneket, és más-más arckifejezésekkel reagál a dühös, a megnyugtató vagy helyeslő hangokra. Tanulgatja, hogyan kell kifejezni az érzéseit. Az Ön aranyos kisbabája egy pillanat alatt képes dühbe gurulni, ha valami nem tetszik neki, de egy érdekes tárgy vagy egy új játék ugyanolyan gyorsan meg is nyugtatja.

Ebben a korban a baba állandóan az édesanyja arcát vizsgálgatja, minden szögből tanulmányozza, és minden lehető alkalommal meg akarja érinteni. Így tanul meg egyre többet Önről, és egyben ellenőrzi azt a tényt is, hogy Ön egy másik ember. A „kukucs”-hoz hasonló játékokkal kialakul biztonságérzete is, rájön, hogy a szeretett lények eltűnnek, de majdnem azonnal fel is bukkannak ismét. Ha kicsit eltávolodik tőle, a baba megpróbálja magára vonni az Ön figyelmét.

Most, hogy már tud az ételével játszani, érdekesebb számára az evés. Ha fulladozik egy bizonyos ételtől, vagy nehéz lenyelnie, valószínűleg még nem kész arra, hogy azt fogyassza. Ha már sokféle szilárd táplálékot eszik - és a tápanyag java részét azokból kapja -, akkor már minden nappal kevesebb tejre lesz szüksége." /informed/ 

Testi fejlődés

• Megpróbál kúszni, a hasán fekve a lábával hajtja magát előre, és a kezével irányítja a mozgást
• Könnyedén forgatja a fejét
• Testét minden irányban elfordítja, kicsavarja
• Egyedül is megül, ha megtámasztják
• Szeret kézzel egyedül enni
• Határozottan előnyben részesít bizonyos ételeket másokkal szemben
• Szívesen játszik az étellel
• Kibújhatnak az első fogai
• Ügyesen játszik a tárgyakkal, a poharat a fülénél fogja meg
• Amikor a hátáról oldalra fordul, már majdnem ülő helyzetbe kerül

Szociális fejlődés

• Hanggal is kifejezi a tetszését és a nemtetszését. Morog, nyög vagy nyafog, panaszkodik, gügyög, gurgulázik, teljes szívéből kacag
• Az idegenek zavarhatják
• Zenét hallva gagyog, dúdol vagy abbahagyja a sírást
• Ha a nevét hallja, odafordítja a fejét
• Visít, morog, felfújja az arcát

Értelmi fejlődés

• Hirtelen hangulatváltozásai és primer érzelmei vannak
• Hosszú ideig vizsgálgatja a tárgyakat
• Egyre több mássalhangzót képes kiejteni (f, v, s, sz, z, m, n)
• Szereti fejjel lefelé nézni a tárgyakat, és változtatni a nézőponton
• Képes lehet két dolgot összehasonlítani

csokorba szedhetném most, mi mindennel gazdagodott az elmúlt hónapban Luca repertoárja, de nem teszem. lenne mivel megtöltenem a sorokat, de most mégsem teszem. legyen elég annyi, a majdani emlékek felidézéséhez, hogy csodaszép időszaknak vagyunk tanúi. napközben csak rövideket alszik, így aztán állandó felfedezés, móka, rötyögés, nyálzás az élete, igazi kis társas lénnyé alakult a szemünk láttára.

miután a hőség egyre elviselhetetlenebb méreteket ölt, amikor csak lehet, délelőtt és délután is megmártóztatom Lucát. teljesen megnyugtatja a pancsi, anélkül alig tud elaludni. alvásigénye mondhatni a nullával egyenlő, szinte éjjelre redukálódik csak. egyre furmányosabb játékokat kell kitaláljak, néha bizony kifogyok az ötletekből. tudom, neki bőven elég a repertoárom, inkább én szeretnék valami újat nyújtani neki. az új szokásunk, hogy reggeli előtt teszünk egy kört a kertben. a langyos szél jólesően hűt minket, a lakás képtelen az éjszakai hűvösből enyhíteni fülledtségén. a hűs reggelt kihasználják a madarak is, feltérképezve a terepet, délután visszatérnek megmártózni.

látva Luca vízimádatát, biztos vagyok benne, hogy jövőre sok kellemes órát fogunk vízparton tölteni. jó párost fogunk Luccal alakítani, ezidáig csak az én kedvemért töltöttük vízparton a szabadságunkat. Lucapu kettőnk kedvéért kénytelen lesz megbarátkozni a strandolással :)

...imádja a vizet. ezt tőlem örökölte ;)

amikor vasárnap délelőtt megjelent a telefonom, a Lucaputól érkezett mms, amelyen egyszem lányunk sörösdobozt markol két kézzel; már tudtam, hogy ez a napjuk is jól fog eltelni. és nem csak a sörözés rejtelmeibe nyerhetett Luca betekintést, napközbeni álomországos kirándulások is vártak rá, és ezek mellett még piknikezésre jutott idejük a diófa árnyat adó koronája alatt.

míg én házirabszolgámmal - Barssal (ezúton is köszönet Neki; bár tuudom, hogy utálja, ha mondogatom, de megint rettentő sokat segített ;)), régilakásunkat pucevájoztam; addig kérem ilyen jó hangulatban múlatta idejét Lucalány azapukájával:

és a legfontosabb, hogy a jókedv azóta is kitart, Luca legyőzte a gonosz bacikat, és a hőség ellenére visszaváltozott tündérkévé. a múlt hét szörnyűségeit elfeledte, újra a régi, kiegyensúlyozott kismanó. 

szörnyű volt őt elesettnek látni, és lelkifurdi gyütört, amiért néha türelmetlen voltam vele.  

múlt hét elején, beindult a gépezet, csak a betegség-nyugatalánság-szuri-mittudoménmi miatt, nem volt érkezésem dicsekedni :). Luca úgy döntött, megmutatja mit tud. még aznap megörvendeztetett párszor a mutatvánnyal, de azóta sem vitte túlzásba a testedzés ezen módját:

éés ma; Luc a kiságyban ébredezett így, amíg elmentem tápit melegíteni:

és mikor visszaértem, tádádám:

talán, talán kedvet kap a pörgésforgáshoz; mert tudja, ez már egyszer biztos ;)

mi ébren vagyunk, remélem mindenki más alszik. ha valaki olvassa álomországban a blogot, vigye vissza egy picit még Lucát. holnap (izé..ma) naaagyon sok dolog vár még rám, légyszi...

bokros teendőim miatt a hétvégét Lucka főként azapukájával tölti. természetesen a nagyszülők, és a dédi is lesi kívánságát, de a főszerep most apáé. a mai nap jól telt, mindkettejük elmondása alapján csudaklassz délelőtt és délután van a hátuk mögött, egy csudaförtelmes iccaka után. azúgyvolt, hogy estére megint volt egy kis lázunk, a vacsi végére ájultan zuhant Luc a kiságyba, egészen 11ig tartott a lendület, amikoris úgy döntött, hogy elegendő volt az alvás. mi nem így gondoltuk. meggyőztük. hajnali 4kor ismét jelezte, hogy az alvás felesleges, de titkon bíztam benne, hogy csak szomjas. ám az ébersége megközelítette a délelőttönkénti szintet, minden praktikánk ellenére 6ig szórakoztatott minket. én javasoltam Lucapunak, hogyha már ilyen jól együtt vagyunk, elmehetnénk napfelkeltét nézni, a háttérben muflonokkal, de nem díjazta az ötletemet, így hatkor álomba zuhant a család, aminek a hétvége ellenére az óracsörgésem vetett véget. nohát sikerült egy ezidáig még nem tapasztalt szörnyűséges éjszakát produkálnunk. ám, kisbarátainkat látogatva, láttuk, hogy nem csak nálunk siekredett ilyenre a hajnal.. persze, ez nem vígasztal, de talán nem betegség van a háttérben.

Luca napköben láztalan volt, estére, viszont megint  lett egy kis hőemelkedése.. ma már sokkal szebben, nagyobb adagokat evett; csakcsak kikecmergünk a baciból.

minden forrás, de komolyan; az általam olvasott újságok, hírportálok mind-mind más napon említik a szerintem kissé giccses, apák napját. nem akartam megemlékezni róla, na nem azért, mert nem fontos az apukák szerpe, hanem azért mert olyan divathullámnak érzem, mint a valentinnapot (ne tessék megvetni..); ám mégiscsak bevésem, mégpedig azért, mert találtam egy rövidke írást a mai újságban, amit véletlenül épp átlapoztam, doktornő érkezésére várva - ami a következő sorral ért véget:

"...egy csöppségnek azért van két keze, hogy az egyikkel édesanyja, a másikkal édesapja kezét fogja."

Lucus estére belázasodott kúp ide, kúp oda. hajnalban nyugtalan volt, lázat ellenőriztem/tünk - nem volt, kis tea, alszi. kora reggel ismét nyöszörgött, melegebbnek éreztem, megmértem, hőemelkedés. ha már kirángattam szegényt gondoltam, megetetem. ütemes cuppogásokkal bekebelezte a tápit; na, nem annyit mint szokott, de egészen szép adagot. büfizéshez emelve, sugárba kibukta (hányta?). amíg kitakarítottam őt, jómagam, a szőnyeget, a fotelt, visszaszundizott. most várok. ha felébred, megint lázat mérek, és beszélek a doktornővel. olyan kis elesett.

minden viszonyítás kérdése. mennyivel jobb volt, amikor két napja hisztizett.

rájöttem, hogy azért viseltem nehezen a nyűgös, sírós napjait, mert azt hiszem olyankor, hogy örökre úgy marad. nem számolok azzal, hogy lesz majd jobb is, és mint a mellékelt ábra mutatja, lehet rosszabb is.

eletelt fél nap, a kifakadásom óta. lehet, hogy Luca olvasta? ;) mindnesetre, szuri megvolt, doktornőnek jól kipanaszkodtam magam, nagyon megértő volt. arra jutottunk, hogy bizony ez már akár hiszti is lehet. a szurit nagyon jól viselte, érdemes volt elmesélnem Lucának Pandusék Dóriját, aki szintén nem sírt, így gondolom ciki lett volna, ha ő meg rázendít ;)

a doktornénink előző szurinál, és most is megelőzés céljából kúp-párti volt, így aztán landolt most is egy a popsiban. reméljük nem lesz láz. hogy hiszti, hüpphüpp jellemző lesz-e nem tudom, bízom a legjobbakban..

"Uram, adj türelmet,hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni."