Hozzávalók a tésztához:  

7 tojás sárgája

15 evőkanál víz

25 dkg cukor

20 dkg liszt

3 evőkanál kakaópor

1 csomag sütőpor

 A krémhez:

2 csomag vanília puding (főzős)

5 dl víz

7 tojás fehérje

20 dkg cukor


Elkészítés:

A tészta hozzávalóit jól kikeverjük, és kizsírozott, liszttel megszórt - közepes méretű - tepsibe öntjük. Előmelegített sütőbe tesszük. Amíg a tészta sül, elkészítjük a krémet: a fél liter vízben simára keverjük a pudingporokat és - ugyanúgy, mint a pudingot - megfőzzük. A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, és a forró pudingba óvatosan beleforgatjuk. Amikor úgy látjuk, hogy a tészta majdnem kész, a krémet a tetejére simítjuk és visszatoljuk a sütőbe. 10-15 percig még sülni hagyjuk, addig a sütő ajtaját ne nyissuk ki!

/Forrás: Mindmegette/

tegnap találtam a receptet, ma megleptem a családot.. fini :)

afterpost: Lucapu szerint seízesebűze... neeeem lesz a kedvence... hülyeség, fincsi ;) tessék csak kipróbálni!

szombaton Luc részt vett velünk az első kertipartiján. Lucapu kollégájának bulijára voltunk hivatalosak. kép nem készült (vagyis általunk nem..), de elég kompromitáló szituációkba keveredett a kiscsaj; így talán jobb is :)

másnap aztán Luca és a nagyszülők kimenőt adtak nekünk pár órácskára; Pexékkel biliárdoztunk. Luckát nem nagyon viselte meg szülei távolléte, sőt igazából csak akkor fakadt sírva, mikor hazaértünk (na, remélem nem tőlünk, hanem az éhségtől..). ez volt az első szórakozós közös kimenőnk Lucapuval.. jólesett, de furi volt.. a gondolataim folyton hazaszálltak.. és közben arra gondoltam, hogy a lányunknak valószínűleg egyáltalán nem hiányzunk, tökéletesen érzi magát a nagyiékkal. és ez így is volt :) ma reggel részletesen elmesélt mindent, ami abba a pár órában történt, amíg távol voltunk:

szóval, lustikánk gondolt egyet és...:

én úúúgy örülök! az egész úgy kezdődött, hogy látogatóink voltak ma, Pexék és még egy barátnőm. Lucka Pexéktől kapott egy szép bábozós könyvecskét (nem pete, lárva, báb - hanem ujjbáb;)):

"ő itt Rozi, a hernyócska. azt beszélik, kicsit Lusta. tekergőzik ide-oda, nem is kell mást csinálnia. Aztán jön a lakoma, tele lesz Rozi hasa. bebábozódik szépen, és alszik a napsütésben. jaj, de lusta ez a Rozi, nem is akar megmozdulni.  de nézd csak! széthasad a báb, és tarka lepke száll tovább!"

hasonlóságot fedeztünk fel Rozi és Luca között :D aztán tessék, elmentek a vendégei és lustika perceken át beszélgetett nagypapával, de úúgy igazán, pletyósan; délután sikongatott - ezt a bébitelefonon keresztül élveztem teregetés közben; és most pedig, emelgette a buksiját, hosszan megtartva. nagyon nagy örömöt okoztál nekem Rozika ;)!!

egy ideje kialakult napirenddel büszkélkedhetünk. nem szeretném más kismamák idegeit pengeélre állítani (én is utáltam ilyeneket olvasni, nem hittem, hogy a szerencsések közé fogunk tartozni..), de mégis lejegyzem, hogy egyszer megmutathassam Lucnak, hogy is teltek ekkortájt napjai.

5 és 6 között ébresztőt fúj - Lucapu ébresztőórájára nincs szükség, majd bendőtömés után szundi még

9 és 11 között ébred - kaja és kétnaponta ekkor brumizik (ma rácáfolt..). ezt követően ébren van. ekkor tánci, torna, pihiszék (ami kétnaponta árnyékszékké avanzsál), játszószőnyegezés, ugribugri és megannyi játék. aztán pici alszi várható, ha sikerül kifárasztanom

12-14 között újra kajcsi - utána pici játék, és szundi (legtöbbször babakocsiban, séta közben)

17 körül újabb kaja - azután pici szendergésekkel (Lucapuölébenjáték..), de zömében ébren tölti az időt fürcsiig.

20kor fürcsi - előtte torna, masszázs - és utána is egy rövid (szárazka bőrét testápolóval kényeztetem ;))

20 óra 30 fele vacsi, és alszi, valahogy így:

ez azért nem mindig zökkenőmentes, de 22ig eddig mindig bedobta a szunyát.

...és indul a kör újra...

persze, Luca sem gép, és nem egyforma minden napja, ahogy a programunk is néha közbeszól, de alapjaiban ügyes kis ritmust alakított ki magának. semmire sem erőltettük, így van összerakva ;)

ami bevált mostanában, a hasonalvás. sokan ellenzik, de Luc is olyan, mint mi, csak piciben.. mi is szeretünk hason aludni, és ő is. van, hogy egész éjjel hason durmol.. szinte csak a babakocsiban van háton, de tegnap már ott is hason ment csak az alvás.

most, hogy ezt a bejegyzést megírtam, tutira jön murphy... és borul az egész :)

ez a poszt melegszik, és érik, amíg legalább kétszer említhető lesz egy napon a címben szereplő három részecske. amikor ez a bejegyzés láthatóvá válik, azt jelenti: igen, Pihe megint rávette valami hülyeségre Barsot, ami a testedzéssel kapcsolatos. nem volt ez másként régebben sem, csak szobán belül műveltük nyifinyafiidegesítő edzőtrénerekkel, akik a dobozból irányították végtagjainkat.

ám most, lábainkat nyakunkba véve futásnak eredtünk. egyszer, majd kétszer (és remélhetőleg sokszor még).. sosem szerettem futni. egyenesen utáltam. viszont mindig csodálattal néztem a futókat, és évente legalább egyszer ábrándoztam arról, hogy talán én is belevághatnék. hiszen csak cipő és kitartás kérdése. cipőm van...

Lucababánk szemlyisége kezd kirajzolódni. korai még messzemenő következtetéseket levonni, de bizonyos tulajdonságai már csalhatatlanul megmutatkoznak.

nagyon megfontoltnak bizonyul, és semmiképpen sem locsifecsi.

miután a hasonfekvést megszerette, órákat képes így aludni, viszont másra ezt a testhelyzetet nem használja. vagyis, a fejét átfordítja, ha kénylemetlenné válik a fekvés, de a fekvőtámaszozást nem preferálja, és így nem is műveli. még őnyúlsága kedvéért sem..

az oldalrafordulásitudományát viszont már megmutatta Lucapunak többször is, én egyszer örülhettem neki ezidáig.

Lucapu az első számú favorit a családból. nagy a szerelem köztük, néha bizony nehéz ezt megemészteni ;)

a fürdés és a víz nagy kedvencei közé tartozik (de ezt már sokszor említettem), és a hozzá kapcsolható nagymama is természetesen élen jár a szeretett családtagok között.

természetesen nagypapa sem maradhat ki a kedvencek sorából - a hovámésztekisnyulacska örök slágerrel egyetemben.

én, egyszerű élelemforrás és udvaribolond, hol a sor élén, hol a közepén és néha a végén is járok. azt hiszem ez teljesen természetes, ugye?? :)

etetéskor, a cumisüveget előszeretettel "simogatja", fogdossa. ujjunkba kapaszkodva irányítja az evést.

továbbra is minden nap valamilyen kis újdonsággal örvendeztet meg minket, kis szeretetgombócunk. egyre ügyesebben, koordináltabban nyúl a felette, előtte lógó dolgok után. örökmozgó duracellnyusziként ütögeti csilingelő játékait, zömében persze még véletlenül, a nagy ficánkolásnak köszönhetően találja el és püföli azokat. s végül, a nagy munka után grillcsirkepózban bedobja a szunyát:

MyHeritage: Családfák - Származástan - Sztárok - Kollázs - Összeolvasztás

talán én egy kicsit jobban élvezem, mint Lucka, amikor énekelgetem neki ;)

nem is olyan rég, én magam is fészekrakó ösztönnel voltam felvértezve. az utolsó heteket, hónapokat lázas takarítási, pakolási, beszerzési roham jellemzte. ma is fel-fellángol, de korántsem olyan elementális erővel mint akkortájt.

szombaton, enyhe takarítási mizéria közepette, a kinti ütött-kopott Lucapunagyszülők,dédszülők,ükszülők által koptatott, ó!hamesélnitudna lépcsőt söpörgettem, és Lucaput korholtam magamban, amiért az erdőből hazatérve ágakat hullajtott rá. még a lépcsőn heverő cipőjében is találtam. térültem-fordultam, a szép napsütést kihasználva, megtámadtam a kinti ruhaszárítót tonnányi ruháinkkal és visszafelé ismét ágakba, mohába, levelekbe ütköztem a lépcsőn.

Lucapu Lucával odabent vannak... valaki tréfálkozik velem.. de nem; bejáratunk feletti középső gerendára kis albérlők költöznek.

azóta is tart a nagy munka, s ki tudja, hol még a vége.. lázas építkezés zajlik, vidám madárcsicsrgéssel azóta is :)

gondatlan anyuka elfelejettet bevésni, mi is történik mostanában...

"A kéthónapos baba személyiségét a környezetének és örökölt vérmérsékletének az együttese formálja. Mostanára már Ön is biztosan megérti az ő nyelvét, és tudja, mikor éhes, mikor fáj valamije, mikor akarja magára felhívni a figyelmet, mikor fáradt vagy éppen csak unatkozik. Ön is érzékenyebben reagál a szükségleteire, és tudja, hogyan nyugtassa meg.

Az érzéki ingerek egyre fontosabbak lesznek a baba számára. Azt akarja, hogy Ön beszéljen hozzá, játsszék vele, és mutasson neki új dolgokat. Imádja, ha interakcióba lép vele, különösen, ha bolondozik. Lenyűgözve nézi, ahogy Ön a fejét rázza, tapsol, vagy kinyújtja rá a nyelvét. Ha sokáig egyedül hagyják, egész biztosan ellenkezik.

Valamikor a hónap folyamán a kicsi elkezd gőgicsélni, azaz „beszélgetni”. A beszéd vagy a zene nemcsak megnyugtatja, ha nyűgös, hanem arra is ösztönzi, hogy visszagügyögjön vagy kacarásszon. Akár 20 percen át is beszélget, ú vagy á hangokat adva.

Mostanáig általában ökölbe szorította a kezét. A harmadik hónapban már lazábban tartja, ujjait akár teljesen ki is nyújthatja. Bámulja a kezét, és gyakorolja az ujjai mozgatását - meglepődik, ha a keze ismét megjelenik, miután egy időre kikerült a látóteréből.

Segítséggel már félig ülő helyzetben is megtartja magát. Amikor a hasán fekszik, már a mellkasát is képes megemelni egy kicsit. Ha felállítja, a baba megtartja a fejét egy kis ideig. Fel tudja emelni, és a teste előtt összezárni a két karját.

Eljött az ideje, hogy átnézze a lakást a baba biztonsága szempontjából. Az értékeket, a tisztítószereket és a növényeket úgy tegye el, hogy a kicsi ne férhessen hozzájuk. Minden, amit el tud érni, legyen törhetetlen és nem mérgező. Ügyeljen az apró tárgyakra, mert fulladást okozhatnak, ha megtalálja, és a szájába veszi azokat!

A hónap végére a kicsi akár 10 óra hosszat is alhat éjszaka, bár előfordul, hogy kis időre fölébred. Ilyenkor nyűgösködhet egy darabig, de ha a szülei nem rohannak be hozzá minden alkalommal, fokozatosan megtanulja, hogy ne ébredjen fel.

Ha nehezen alszik el, amikor ágyba teszi, valószínű, hogy nem volt eleget ébren napközben. Ne hagyja a kiságyban túl hosszú ideig, amikor ébren van. Másfelől viszont akkor sem tud jól aludni, ha túl sok inger érte, különösen közvetlenül az alvás ideje előtt. Kezdjen el vele kialakítani egy lefekvési rítust, szoptassa egy kicsit, tegye tisztába és ringassa egy rövid ideig." /Informed/

Testi fejlődés

• Ha hason fekszik, felkönyököl, felemeli a mellkasát, és a fejét magasra tartja akár 10 másodpercen át (kis lustaságunk ezzel még nem örvendeztetett meg minket)
• Egyre több mindent ki tud fejezni az arcával, javul az izomtónus és a hangképzés (ühüm)
• Eltűnnek a reflexek, egyre több mindent csinál tudatosan (ez is igaz)
• Ha felveszi, teljes testével reagál rá (ühüm)
• Eltűnőben vannak a fogóreflexek, a kezét már többnyire nem szorítja ökölbe (igen)
• A kezével felfedezi a saját arcát, szemét, száját (kezdi)

Szociális fejlődés

• Kezdi megismerni és megkülönböztetni a család tagjait (már egy ideje megfigyeltük - különösen este a nagyi feltűnését mosolyogva fogadja; jön az imádott fürdés ideje)
• Könnyen és spontán módon elmosolyodik (hm.. hát azért meg kell dolgoznunk néha érte ;))
• Egyre kevesebbet sír (eddig sem sírt sokat kicsilány)
• A hangokra válaszul gőgicsél és nevetgél (jaja)
• A szülei jelenlétére megkülönböztetett figyelemmel reagál, ha valamelyikük jelen van, megpróbálja felhívni magára a figyelmét (és minket hamarabb követ a szemével, ha eltűnünk)
• az éjszakát zömében átalussza, a fent leírt kis neszezést megfigyeltük, de visszaalszik általában

Értelmi fejlődés

• Az emlékezés jeleit mutatja, várja a jutalmat (??)
• A hang forrása felé fordul a fejével (iggen)
• Tanulmányozza a saját kézmozgásait (még nem annyira)
• Koordinálja az érzékszerveit: a hangforrásokat a szemével követi, a mell láttán cuppogni kezd (na ja, jóideje ;))
• Abbahagyja a szopást, ha valami felkelti a figyelmét (a szopi, szent és sérthetetlen. semmi sem lehet fontosabb nála)
• Megkülönbözteti a beszédhangokat a többi hangtól (jaja)

tegnap délután Lucapu és Luca kettesben maradtak idehaza. látszólag minden rendben volt. de csak látszólag. fürdetéshez készülve ugyanis kiderült, hogy azapu elfelejtett pelust cserélni etetéskor. így aztán Luc pelusa önvédelmi eszközként funkcionált, a maga több tonnájával.. még jó, hogy a gyerek nem tud járni, különben fenékre esett volna ;)

ás aztán jött a feketeleves,  amikor ma a fényképezőn lévő képeket feltöltöttem a gépünkre, az alábbi képpel találkoztam:

mi lesz, ha ismét kettesben maradnak majd? sörözés?! :)

a gyönyörű, napsütéses időt kihasználva, az elmúlt napokban meg sem áll a lábunk alatt a talaj. Luc nagyon élvezi, és persze én is, hogy csak enni és aludni járunk haza. 7végén megejettük az első kirándulást hármasban. Lucapu elvitt minket az erdőbe, és sétáltunk egy nagyot a jó levegőn, a madárcsicsergésben. még szundizni is volt időnk egy picit, lebuktunk..

Lucababa, kis szeretetcsomagunk, tündérien viselkedett szombaton. már egészen zavaró, hogy állandóan csak dícsérni tudom, olyan vagyok mint azok az anyukák, akiket mindig is irigyeltem, és "utáltam", amiért szuperlativuszokban emlegetik csemetéiket.  a lényeg a lényeg, Luca keresztény útra tért, jól belakomázott az étteremben, mindenkivel 'beszégetett', mosolygott, bezsebelte a simiket és puszikat, alszizott, gondolkodott, szemlélődött.. és este jött a bónusz - nekünk - (ennél a résznél, gondoltam korábban magamban, hogy persze, és majd ha én hazudok, akkor azt te is hidd el..), kilenc órától reggel fél nyolcig aludt Luca, kipihenve a keresztény útra térés első lépéseit :)

további képekért klikk Lucára ;)

Kicsilány!

Keresztanyud az alábbi dalt idézte Neked. nem tudtam könnyek nélkül elolvasni, és most, hogy meghallgattam Veled, ismét bizsereg... maradjon meg Neked itt is emlékül:

Lucababa ismét egy hónappal idősebb lett, és ezt nem is ünnepelhetnénk méltóbban, minthogy keresztelőjét tartjuk épp e napon. hamarosan képekkel térünk vissza - Bars tutira össze lesz nőve, hol a fényképezőgéppel , hol Minikéjével ;), valahogy így:

kellékek:

egy kéthónapos babával rendelkező anyuka

egy kéthónapos kisbaba

egy pilates dvd

drogériás bevásárlásom alkalmával kezembe akadt egy pilatesdvd. természetes haza akart velem jönni. miután minden kellék adott volt, nekiláttam az életemben egyre rendszeresebben beépített tornának, és felavattam új edzőpartneremet. pléd a földre, gyerek a kiságyba (hasra, hogy ő is eddze has- és hátizmát), cumi a szájába - hogy anya beleélését semmi se akadályozza. dvd a laptopba, play. anya a földre, mély levegő, belégézés. gyerek nyöszörög. kilégzés, belégzés, lassan, nagyon lassan. baba oázik. anya fel, cumi be, vissza a földre. már a ferde hasizmoknál járunk, mikor ismét sírás a kiságyból. erősödjön csak a kis tüdeje.. dolgozik a hátizom is már. aztán a cumibetevőizom is, csak azért, hogy a pilates nyugalomba segítő lényege is érvényesülni tudjon. mire a gyakorlatsor végére érünk, és a jól megérdemelt nyújtás következik, picibaba alszik. dvd ki, ma is mozogtunk :)

annyi minden első történik mostanában, többek között az első közös, kettesben történő főzésünkön is túl vagyunk. úgy döntöttem az általam érdemesnek vélt recepteket bevésem ide, hátha...

szóval korábban is főzőcskéztem, persze szigorúan, csak ha kedvem volt, hajlamos voltam  néha az egyszerűbb utat választani: kajarendelés, gyorsétterem, mirelitcsodák, menzakajahazavitel és még sorolhatnám. aztán mindig meguntam, vagy Lucapunak hiányoztak az ízek, és a tűzhely mellé keveredtem. mióta Luca beköltözött a pocakomba, illetve az életünkbe ;) sokkal tudatosabban figyelek az ételeinkre. nagy Bibliám Stahl szakácskönyvei - szeretem az egyszerű, gazdag ízvilágú ételeit, amik további variációkra adnak alapot. tésztaételei közül, az igazi favorit nálunk Hajni makarónija - kicsit megturbóztam az eredeti receptet:

Hozzávalók:

50 deka makaróni

8 duci gerezd fokhagyma 
4 evőkanál olivaolaj 
2 doboz 40 dekás hámozott paradicsomkonzerv 
50 deka tejszínes krémsajt 
2 deci tejszín
só és frissen őrölt bors
1 nagy csokor friss bazsalikom (ma kipróbáltam a görög bazsalikomot, az íze sokkal intenzívebb, a levelei sokkal apróbbak)

a makarónit felteszem főzni, és amíg megfő elkészítem a mártást. olivaolajon megfuttatom az apróra vágott vagy összezúzott fokhagymát, majd ráöntöm a parikonzervet, de előtte a parikat picit összeaprítom. erre zuttyintom rá a krémsajtot, és a tejszínt. sózom, borsozom. a kifőtt tésztát összekeverem a mártással. tálalás előtt (hogy ne szottyosodjon össze) meghintem az összevágott friss bazsalikomlevelekkel:

a másik mániám a krémlevesek.. képes vagyok bármilyen zöldséget megfőzni, összeturmixolni, és krémlevesnek csúfolni.. biztos nem mondok újat, de azért leírom, hogy néz ki nálam.

szóval jöhet bármilyen mirelit zöldség (brokkoli, karfiol, vegyes zöldségek..), amit puhára főzök, vegetás vagy leveskockás vízben, annyiban, ami épp ellepi. ha puha, összeturmixolom és felhigítom kb. 2 liternyire, ha kívánja, még "utánízesítem" és felforralom. ekkor hozzáadok 2 dl tejszínt és megszórom bőségesen petrezselymmel. a mélytányérba pirítós és sajt kerül, erre merem a levest.

ma fittness zöldség volt az alap:

Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Husvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?

/Ady Endre: A szép Húsvét/

Boldogságos, csokinyuszibangazdag Húsvétot kívánunk mindenkinek!

ez az első közös ünnepünk Lucával (leszámítva Lucapu névnapját, a szülinapomat, a valentinnapot..), amelynek már Ő is szerves része lesz. szeretném, ha az évek folyamán sikerülne minden ünnep köré közös készülődést, örömteli várakozást és visszatérő szokásokat varázsolni. persze ezeknek a bevezetése még korai, de mégis ez az első közös kis ünnepünk.

a Húsvétot Lucapuval kirándulással töltöttük zömében. így én megúsztam a pacsulifelhőt (ami néha picit hiányzott ;) - de nem vallottam be :D) és Ő megmenekült a korrábban sem jellemző locsolásoktól - ugyanis gyermekkora óta nem locsolt SENKIT. ez nekem eleinte fura volt, de mint annyi minden mással, ezze is megbarátkoztam ;) és így évekig csak apus locsolt engem (de Ő ki nem hagyta volna sosem, a hajnali ágybanparfümlöttyintő hétfőket - amiket úgy, de úgy szerettem), és pár éve már csak keriapu parfümje ment meg az elhervadástól.

szóval húsvéthétfői kirándulások.. történt két éve, hogy bakancsomat kotorászva Lucapu kitessékelt a kertbe nyuszinézőbe. ez korábban nem volt szokása. nem készítettem hát nyuszivárófészket, hogy beletojhassa nekem szánt ajándékait, így aztán telepottyantotta a kertet kindertojásokkal. nagy munka boldogság volt felkuktatni mind, hát még, hogy az összes egybefigurát rejtett, amiket naagyon szeretek!! máig sem tudjuk, hogy lehetett, de nemkellösszeszerelni játékokat kaptam sokat :) a sok figura aztán a konyhapulton kapott helyet, és a reggeli kávémat kísérte, hol az egyik, hol a másik, egészen kismamiságomig. akkor aztán beszűnt a kávéivás, és a kis figurák talán sértődötten a konyhapulton maradtak kislakásbaköltözésünkkor.

idén azt hiszem lesz fészekrakás, hátha őnyúlsága, akarom mondani lepus europeus barátja idetéved és megörvendeztet minket valamivel (azt mégsem írhatom, hogy tojásaival, mert gyerekek is olvashatnak minket, brrrrr ;))

gondoltam, megosztom Veletek a mandarinjaink fejlődést :) az első kép január 16-án készült, Luca még a pocakomban lapult ;)

a második képet két hónapra rá, március 16-án fotóztam. azóta megszületett Luca, 4000 grammról 5070-re cseperedett, 52 cm-ről 58 cm-re nőtt. és ezek csak a számok. annyi, de annyit fejlődött, hogy csoda! napról napra megörvendeztet minket valamilyen újdonsággal. a mai nap felfedezése, hogy a kardilológiai látogatásunk során - ahol szerencsére semmilyen rendellenésset sem találtak -, a hordozóról otthon felejtettük Luca játszótársát, a nyuszit. Lucababa, miután felébredt, a szemével kereste lógópajtását rendületlenül. a mai nap tanulsága, játék nélkül egy lépést sem tehetünk most már, vagy ha mégis, a mama ujjai kell helyettesítsék, őnyúlságát ;)

afterpost: a félreértések elkerülése végett, a zsebe a cumiját rejti ;) :